A bőr védi a test többi részét a napsugárzástól- a sejteket károsító ibolyántúli (ultraibolya=UV) sugárzás forrásától. A bőrt rövid idő alatt érő túlzott sugárzás mennyiség napégést okoz.
A napfény hosszan tartó hatására a hámréteg megvastagszik, és a bőrfestéket termelő sejtek (melanociták) fokozzák a bőr színét meghatározó bőrfesték (melanin) termelését. A melanin a bőr természetes fényvédő anyaga, mely elnyeli az ultraibolya sugarak energiáját, és megakadályozza a mélyebb rétegekbe hatolását. A napfénnyel szembeni érzékenység a rassztól, megelőző napfényhatástól, és bőrszíntől függően változó , de bizonyos mértékben mindenki bőre károsodhat.
Mivel a sötétebb bőrű emberek bőrében több a melanin, bőrük ellenállóbba napfény káros hatásaival (napégés, a bőr korai öregedése, és a bőrrák) szemben.
A leégett beteg bőrének festéktartalmától, és a napsugárzás erősségétől függően a napozást követő 1-24 óra múlva a bőr kipirul megduzzad és fájdalmassá válik. Később hólyagok keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Egyes napégett betegeken láz, hidegrázás, gyengeség jelentkezhet. Az egészen súlyos esetekben sokk- alacsony vérnyomás, ájulás, igen súlyos gyengeség alakulhat ki.
Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv a Családban
