Korábbi kutatások már igazolták, hogy a szaglás tartós elvesztése, azaz az anozmia összefüggésben áll az Alzheimer kórral. Azonban a Parkinson-kór, vagy kezdeti demencia jele is lehet.
Az időben felismert szaglás csökkenéssel elkerülhetőek vagy késleltethetőek ezek a súlyos betegségek.
A szagláscsökkenéssel együtt jár az emlékezőtehetség romlása is
A szaglás csökkenéséhez vezethez a dohányzás, az orrmelléküregek gyulladása, orrpolip, vagy akár fejsérülés is. De megfigyelték, hogy a kor előrehaladtával is csökkenhet a szaglás. Egy klinikai vizsgálat során feltárták, hogy összefüggés van a csökkent szaglásképesség illetve az emlékezőtehetség elvesztésének megnövekedett rizikófaktora között.
Rövid tények a demenciáról:
- A 65 év felettiek 10-20%-a érintett a demenciában
- Az esetek 60-80%-ban az Alzheimer kór okozza a demenciát
- A demens betegek 10%-ánál az idegek sérülése áll a probléma hátterében
Visszafordítható a folyamat?
A szagláscsökkenés vagy anozmia esetén kezdő lépésként mindig fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség. Itt fény derülhet arra, hogy mi áll a szagláscsökkenés hátterében. Ha például orrpolip vagy szagláscsökkenés áll mögötte, álltalában a folyamat még megfordítható. Ha nem sikerül a fül-orr-gégészeti vizsgálattal nem sikerül feltárni a probléma okát, egyéb, pl. neurológai és belgyógyászati vizsgálatokra van szükség. Ha a szaglás csökkenés hátterében az idegek sérülése áll, a gyógyulás sok esetben nehezebb, a folyamat akár visszafordíthatatlan is lehet.
