A University of Chicago kutatói 2005-ben és 2006-ban 3005 önkéntes – 57 és 85 év közötti férfi és nő szagló képességét mérték meg, hogy öt különböző illatot (borsmenta, hal, narancs, rózsa és bőr) felismernek-e.
• A résztvevők több mint 75% -a volt "normozmiás." Értsd, normális volt a szaglása;
• 20% -ukat lehetett " hipozmiásnak", tekinteni azaz, hogy kissé csökkentett érzékenységű volt a szaglásuk;
• Több mint 3% -uk volt "anozmiás".
A tudósok megállapították, hogy a szaglóteszten, korral, csökken a jó teljesítmény. Persze ez nem okozott túl nagy meglepetést.
Öt évvel később...
A tesztet követtő öt évben 430 önkéntes meghalt:
• az anozmiás csoport 39%-a;
• a hipozmiás csoport 19%-a;
• a normozmiás csoport 10%-a.
A változók, mint a kor, a nem vagy a társadalmi-gazdasági helyzet korrekciója után a kutatók meg vannak győződve arról ", hogy azok, akik elvesztették a szaglásukat, nagyobb valószínűséggel halnak meg 5 éven belül. "
Még ha nehezükre esik megmagyarázni ezt a megfigyelést, néhány feltételezéssel szolgálnak. "A szaglás, talán azaz érzékünk, amelyet mind közül a legjobban alábecsülünk... legalábbis addig, amíg el nem tűnik" magyarázzák. "Azonban a szaglás befolyásolja, hogyan érezzük az ízeket. Sok anozmiás elveszíti az evés örömét. Néhányan rosszul döntenek az élelmiszerek megválasztásakor. Persze, az anozmia nem okoz halált. De ez egy figyelmeztető jel, hogy valami nincs rendben. Eredményeink segíthetnek, egy gyors diagnosztikai teszt kidolgozásában, hogy azonosítani lehessen a veszélyeztetett pácienseket... "