A betegség megjelenésének oka ismeretlen, de az egyéb ételallergia jelenléte, illetve a családban előforduló allergia növeli a kialakulás esélyét. Míg az egyéb táplálkozási allergénekkel (tej-, tojás-, szójafehérje) szembeni gyermekkori túlérzékenység az esetek jelentős részében „kinőhető”, a mogyorófélékkel szembeni intolerancia az esetek 80%-ában az egész élet során fennmarad.
Miért veszélyes?
Az allergiás tünetek a kismértékű irritációtól az életveszélyes reakciókig terjedhetnek. A diagnózist nehezíti, hogy a tünetek sokszor nem egyszerre, hanem időben egymástól eltolódva jelentkeznek. Leggyakoribb tünetként bőrkiütés, vagy emésztőrendszeri panasz jelentkezik, mint hányinger, hányás vagy épp hasmenés. De előfordulhat légszomj vagy nehézlégzés is. Ritkán anafilaxiás sokk is kialakulhat. Az anafilaxia egy hirtelen kialakuló életveszélyes reakció, amely nehézlégzéssel, nyelvduzzanattal jár, de akár ájuláshoz vezető vérnyomásesés is bekövetkezhet. A betegek életet akarva-akaratlanul áthatja a súlyos allergiás reakciótól való félelem, mely a betegek életminőségének rontásán túl, kihat környezetükre is.
Hogyan kezelhető?
Valódi kezelés híján, az egyetlen lehetséges terápia az eliminációs diéta, mely sok esetben megnehezíti a betegek életét. Főként a gyermekek és serdülők veszélyeztetettek, hiszen ők könnyebben megfeledkeznek a számukra kerülendő ételekre való odafigyelésről.
Mi az a deszenzitizáció?
Új terápiás irányzatként egyes allergiák esetében megjelent immunterápiás módszer. A módszer alapja, hogy allergiát még ki nem váltó mennyiségű allergén bejuttatását követően az allergén mennyiségét folyamatosan növelve az immunrendszert arra késztetik, hogy rezisztensé váljon az adott allergénre.
Folyamatban lévő klinikai vizsgálatok biztató eredményekről számoltak be a földimogyoró- allergia deszenzitizációs terápiájával kapcsolatban. Kontroll csoportok alkalmazása mellett, tisztított földimogyoró fehérjepreparátum szájon át történő bevitelének hatékonyságát vizsgálták. A kezdő mennyiség 2 mg volt a legmagasabb mennyiség pedig 800 mg. Egy szem földimogyoró átlagosan 140 mg fehérjét tartalmaz. A kísérleti terápia csaknem 6hónapot vett igénybe, melynek végén a résztvevők 50%-a tolerálta az 1400 mg-os földimogyoró fehérje mennyiséget (10 szem földimogyoró) és 90% pedig a 800 mg-os fehérjemennyiséget (5 szem földimogyoró). Az eljárást nehezíti a fehérjepreparátum, illetve a kórházi háttér biztosításának költségessége. Fontos kiemelni, hogy sikeres és biztonságos deszenzitizáció csak intézményi keretek között és orvosi felügyelet mellett végezhető. Bár a vizsgálatok még kezdeti stádiumban vannak, az eredmények mégis biztatóak, hiszen bebizonyosodni látszik, hogy a deszenzitizáció segítségével az allergén toleranciaküszöb emelhető. Ez a felismerés nagyban javíthatja az allergiás betegek életminőségét, hiszen a mogyorófélék már csekély mennyiségének jelenlétére az élelmiszerek széles körének csomagolásán figyelmeztetnek.
Deszenzitizáció a földimogyoró-allergia enyhítésére
Dr. Bokor Dóra
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 19. évf. 1.szám/ 2014 – 48. oldal
