Ez az első olyan felmérés, amely a pubertás időzítése és a férfi későbbi reproduktív egészség közötti összefüggéseket vizsgálja. A kutatás során 1068 egészséges fiatal dán férfi adatait vizsgálták: ők maguk mondták el, hogy mikor kezdődött náluk a pubertás. Ebből kiderült, hogy a serdülőkor kezdete nagyban befolyásolja azt, hogy milyen lesz a későbbiekben a férfi spermájának minősége.
Az, hogy manapság mikor kezd el serdülni egy fiatal – vagyis mikor kezd el gyerekből felnőtté válni – változó: általában 9 és 14 éves kor között kerül sor erre. Az egyéni különbségek a genetikai és epigenetikai tényezőktől nagymértékben függnek, de jelentősen befolyásolják a serdülés folyamatát a környezeti tényezők is.
Kiderült, hogy a pubertáskor kései kezdete nem csak a spermaminőséget befolyásolhatja, de egy sor egyéb egészségügyi problémát is magával hozhat: ilyen pl. az elhízás, a diabétesz és a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések felnőttkorban. Kiderült, hogy gyakran a herék is kisebbek 19 éves korban azoknál, akik későn kezdtek serdülni.
„Korábban még egyetlen kutatás sem vizsgálta a kései pubertáskor hatását a felnőttkori spermaminőségre. Fontos volna azonban, hogy ennek részleteiről minél többet megtudjunk, hiszen a reproduktív egészségen túl az általános fizikai állapotot is nagyban befolyásolja a pubertás kései kezdete” – mondja a kutatást vezető Anders Juul professzor.
Az anyag a Human Reproduction című szaklapban került publikálásra.
