Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszédében azt mondta, azt tervezik, hogy a szociális ellátórendszerhez sorolják azokat a területeket, amelyek sokkal inkább kötődnek ehhez, mint az egészségügyihez.
Hozzátette: valószínűleg mindenki ugyanabban az épületben dolgozik majd, ahol eddig, csak a fenntartó változik.
Az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztásáról a napokban Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta: a kórházi ágyak egy részén olyan ellátást nyújtanak, amely nem kapcsolódik szorosan a egészségügyhöz. Ma Magyarországon 17 ezer ágyon adnak krónikus vagy rehabilitációs ellátást, és - a szociális államtitkársággal közösen - most azt vizsgálják, hogy ezeket az ágyakat miként lehetne "átadni" a szociális területnek úgy, hogy a finanszírozásuk az egészségügyi kasszában maradjon.
A hétfői ünnepségen Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, az átalakításhoz két jogszabálycsomagot kell kidolgozni: meg kell teremteni az ellátás úgynevezett minimumfeltételeit és biztosítani kell a két intézményrendszer jó együttműködését, hogy minél kevesebb problémát okozzon a betegek átadása.
Az ápolókat méltatva úgy fogalmazott: szerencsére mindig vannak olyan emberek, akik munkájukkal példát mutatnak a többieknek törődésből. Orvosként mindig azt tapasztalta - tette hozzá -, hogy az ápolók nélkül nem tudna működni az egészségügy.
A Magyar Ápolási Egyesület ünnepségének fővédnöke, Schmittné Makray Katalin úgy fogalmazott: azokat köszöntik, akik egész évben töretlenül végzik munkájukat.
Bugarszki Miklós, az egyesület elnöke arról beszélt, hogy borúlátó becslések szerint "több mint tízezer ápoló hiányzik a biztonságos betegellátáshoz".
Kitért arra is: az ápolók napján azoknak a munkáját ismerik el, akik nap mint nap a magyar emberek egészségi állapotának javításán munkálkodnak.
Az ünnepségen Batthyány-Strattmann László-díjat, Pro Sanitate-díjakat, Kossuth Zsuzsanna-díjakat és több miniszteri elismerő oklevelet adtak át.
Az Országgyűlés 2014. február 6-án nyilvánította Kossuth Zsuzsanna születésnapját, február 19-ét a magyar ápolók napjává.
Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) Kossuth Lajos legfiatalabb húga volt. Kossuth 1849 áprilisában "az összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt több mint hetven tábori kórház létesült. Április 23-ai felhívásában felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc bukásáig fáradhatatlanul járta az országot, szervezte és ellenőrizte a katonakórházakat.
