Jean-Louis Gueant és az INSERM (954-es egység) csapata, a Lorraine Egyetemről az allergiás betegek két csoportjával dolgozott. Először is megközelítőleg 380 béta-laktámra allergiás felnőtt genomját tanulmányozták. A béta-laktám az antibiotikumok egyik családja, beleértve a penicillint és származékait, különösen a cefalosporinokat.
Miután összehasonlították az eredményeket egy nem-allergiás csoportéval, sikerült izolálniuk több olyan gént is, amelyek részt vesznek az immunválaszban. Ez után ellenőrizték, hogy megtalálhatók-e ugyanezek a gének 300 olasz allergiás csoportjában.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy öt genetikai variáns létezik, amelyek "szignifikánsan összefüggnek a béta-laktám allergia kialakulásának kockázatával." Közülük három érinti a HLA-DRA fehérje részére kódoló gént, az immunsejtek felületi fehérjéjét. Mint ahogy Jean-Louis Gueant magyarázza, „az azonosított genetikai variációkban megtalálható a HLA-DRA módosított szerkezete, ami nyilvánvalóan megváltoztatja bizonyos kémiai allergén molekulákhoz való affinitását, beleértve a penicillint. Erős affinitás esetén, beindul az immunglobulin E (IgE) termelés, amely felismeri a molekulát, és ez okozza az allergiás reakciót. Ez a felfedezés arra utal, hogy lehetséges olyan antibiotikumokat használni allergiás betegeknél, amelyeket nem ismeri fel a HLA-DRA.” Feltéve, hogy találnak egy gyógyszergyártót, aki vállalja a részvételt a kalandban...
