A perinatalis depresszió és szorongás megelőzési lehetőségei:
A környezeti tényezők megváltoztatás (az ártó tényezők kiszűrése és a védő tényezők erősítése) révén a genetikai hajlam manifesztációját lehetséges befolyásolni. Ezen alapul Joshua Lederberg (Nobel-díjas genetikus) által 1961-ben leírt, úgynevezett eufenikai megelőzési modell, amelynek során a fokozott kockázatú egyéneknél a környezeti tényezők módosításával, specifikus programokkal megakadályozzuk, hogy megnyilvánuljon a genetikai hajlam, és egészséges fenotípus létrejöttét segítjük, mely ez által az anya perinatalis depressziójának megelőzését, míg gyermeknél a depresszió valódi elsődleges megelőzését teszi lehetővé.

A szorongás és a depresszió megelőzése többirányú, főbb területei a következők:

1.      Táplálkozás: Több vizsgálat igazolta az ómega-3 zsírsavnak a depresszió megelőzésével kapcsolatos jótékony hatását. Napi 2-3 g bevitele ajánlatos a kismamáknak belőle. A táplálkozási tanácsadás másik kulcsa a megfelelő folsavbevitel.

2.      Fizikai aktivitás és a sport: A pulzusszámot megnövelő sport az agyi endorfinszint megemelkedését eredményezi, ezért a post partum időszakban támogatni kell a pácienst, hogy módot és időt találjon a testmozgásra, segítséget nyújtani neki a megfelelő, kímélő sport megválasztásában. Az Amerikai Nőgyógyászati Szakmai Kollégium napi 30 perc mérsékelt intenzitású mozgást javasol a kismamák számára.

3.      Alvás és cirkadián ritmus: Az alvásmegvonás hajlamosít a depresszióra. A terhesség alatti és szülés utáni időszakban a hormonális és neurotranszmitter változások gyakran vezetnek alvási problémákhoz. A normális cirkadián ritmus helyreállítása a vizsgálatok szerint javítja a depresszió tüneteit.

4.      Gyógyszeres kezelés: A perinatalis időszakban a nők körülbelül 4%-a szorul gyógyszeres kezelésre. Alapvető probléma, hogy a kezelésre nincs szakmai protokoll. Az ismeretek korlátait az jelenti, hogy a legtöbb vizsgálat kis esetszámú, nem összehasonlító jellegű és retrospektív (visszatekintő), amely az értékelést nehezíti. Az orvosok többsége fél a gyógyszeres kezeléstől, de nem ismeri a betegség esetleges veszélyeit a magzatra és az anyára.

A családtervező nő depresszió iránti fogékonyságát konzultáció segítségével felmérve az adatok ismeretére alapozva egyénre szabott megelőzési stratégia dolgozható ki, a terhesség alatti szülés utáni depresszió és szorongás megelőzésére. A post partum depresszió megelőzése kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír, mivel egyben az utódok depresszióra való veszélyeztetettségét is csökkenti.

Mi a véleménye?

Mondja el nekünk!
Forrás: Orvosi Hetilap, 2011. 152. évf. 23. szám 906-907. old. - Fotó: Paolo Villanueva (Flickr.com)