Fontos kiemelni, hogy a betegek 20-40%-ában alakul ki a későbbi évek folyamán asthmabronchiale. A súlyos krónikus betegség kialakulásának kockázata mellett az életminőséget és a teljesítményt is nagymértékben rontó tünetek miatt is komoly gazdasági problémát jelent a betegség. Ezért elengedhetetlen tehát egy nemzetközileg elismert és egységes diagnosztikus és terápiás szemlélet.
Milyen tüneteket okoz a szénanátha?
A betegség tüneteinek hátterében egy IgE antitest mediált nyálkahártyához kötött allergiás reakció mutatható ki. A kóros immunválasz kialakulásában elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek illetve gomba spórák fehérjealkotórészei azonosíthatók antigénként. A betegség tünetei közé tartozik: az orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, torok és fülviszketés, mely tünetekhez az esetek egy részében könnyezés, szemviszketés, vörös szem is társulhat. A betegség klinikai diagnózisához az előbbi tünetek közül legalább kettőnek napi rendszerességgel fél-egy órán keresztül fenn kell állnia. A betegség lefolyását tekintve, két típust különböztethetünk meg. Egyfelől a szezonális típust, melyben a tünetek egy hónapnál rövidebb ideig állnak fent. Másfelől pedig a nem szezonális, az úgynevezett perreniális típust. A tünetek súlyosságát leginkább az adja, hogy sok esetben rontják az iskolai és munkahelyi teljesítőképességet, koncentráció és alvás zavart okozhatnak. Így súlyosan rontva a betegek életminőségét.
Hogyan kezelhető a betegség?
Az allergiás rhinitis kezelésében nemzetközi és hazai irányelvek szerint is a második generációs antihisztaminok és nazális kortiko-szteroidok javasoltak. A választandó szernek alapvető követelményeknek kell megfelelni, a lehető legjobb mellékhatás profil érdekében. Klinikai vizsgálatokban a bilasztinnal (DESLORATADINE) kapcsolatban mutatták ki a legtöbb előnyös tulajdonságot. Nem jut be a központi idegrendszerbe, így nem okoz fáradékonyságot, a májban nem befolyásolja más gyógyszerek anyagcseréjét, és nagy dózisban alkalmazva sem hat más receptorokon. Hatását egy órán belül kifejti és 24 órán keresztül hatásos. 5000 betegen vizsgálva a bilasztin mellékhatásprofilja megegyezett a placebójéval, és a pszichomotoros teljesítményre, sem pedig az autóvezetésre nem volt negatív hatása. Bár napjainkban nagy hatékonyságú és széles körben hozzáférhető,jól tolerálható szerekkel rendelkezünk. Mégis nemzetközi kutatások mellett hazai felmérések is bizonyították, hogy a szénanáthás betegek legnagyobb része alulkezelt. A jelenség magyarázataként fel kell merüljön a betegség súlyosságának kezelőorvosok által történő alábecslése, és a betegek közreműködésének hiánya. A betegek közreműködését minden esetben rontja a mellékhatásoktól való félelem. Mely tájékoztatással és a lehetőségekhez képest a legjobb mellékhatás profilu gyógyszerekkel csökkenthető.
Megfelelő terápiával jobb az életminőség allergiás rhinitisben.
Gálffy Gabriella dr.
-HÁZIORVOS TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 2013, 18: 362-365
