Az Anglia Ruskin Egyetem vezette kutatás azt állapította meg, hogy a csikkek jelenléte a talajban 27 százalékkal csökkentette a lóhere kicsírázásának esélyét és 28 százalékkal a szárhosszt - olvasható a BBC hírportálján.
A fű esetében az előző 10, az utóbbi 13 százalékkal lett kisebb.
Becslések szerint a világon évente 4,5 ezer milliárd csikket dobnak el, ez a legelterjedtebb műanyagszemét.
A legtöbb csikk bioműanyagból, cellulóz-acetát-szálból készült szűrőt tartalmaz.
A kutatók azt találták, hogy az el nem szívott cigaretták szűrőjének majdnem ugyanolyan a hatása a növények életére, mint a használt szűrőknek, ami arra utal, hogy a károkat maga a filter okozza, a dohány égetéséből származó mérgek nélkül is.
Az Ecotoxicology and Environmental Safety című szaklap friss számában közzétett kutatás részeként Cambridge körüli területekről gyűjtöttek mintákat a tudósok, és azt állapították meg, hogy akár 128 csikk is lehet egy négyzetméteren.
Dannielle Green biológus, a kutatás vezetője elmondta, hogy ugyan az eldobált csikkek látványa mindennapos, mégis az övék az első tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a növények életét a cigaretták maradéka.
"Azt találtuk, hogy rontja a lóhere és a fű kicsírázásának esélyét, megrövidíti a szár hosszát, több mint felével csökkenti a lóhere gyökerének súlyát" - mondta a tudós.
"A két vizsgált növény, a perje nevű fűféle és a fehér here fontos takarmány, de elterjedt a városi parkokban, zöld területeken is. Hozzájárulnak a fajok egészségéhez, a fehér here fontos a beporzó rovaroknak és a nitrogén megkötése miatt is" - magyarázta.
A filter lebomlása akár egy évtizedig is eltarthat.
A tanulmány társszerzője, Bas Boots hozzátette: ugyan további kutatásra van szükség, úgy véljük, a filter kémiai összetételének számlájára írhatók a károk.
"A bioműanyaghoz adott szerek teszik hajlékonyabbá a szűrőt, ezek kimosódhatnak a talajba és a kezdetekkor károsíthatják a növényi életet" - magyarázta.
MTI
