A modern orvostudománynak és a csatornázásnak (tehát a tiszta ivóvíznek és a szennyvízelvezetésnek) köszönhetjük, hogy az emberek várható élettartama megkétszereződött, ám a modern technológia számos egészségügyi kockázatot is tartogat. A városi életmód, ami korlátozza a szabad levegőre jutás lehetőségeit, számos pszichológiai és egészségügyi zavar kialakulásához járulhat hozzá, a depressziótól és ADHD-tól (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezdve, egészen a rákig. Azt a feltételezett hatást, amit a természet gyakorol ránk, Biofíliának nevezték el. A Frontiers of Psychology című szaklapban megjelent új tanulmány ezeket a pozitív hatásokat az immunrendszernek tulajdonítja.
Ming Kuo, az Illinoisi Egyetem kutatója nem a levegőbe beszél. Már számos tanulmányban foglalkozott a témakörrel, és a legutóbbi tanulmányában 21 különböző lehetséges kapcsolódást vizsgál meg annak érdekében, hogy felfedje, hogyan fejti ki pozitív hatását a természeti környezetben töltött idő.
“Adott mértékben és körülmények között a megvizsgált tényezők bármelyike reálisan hozzájárulhat a természet kedvező egészségügyi hatásaihoz. A tanulmány azonban azt hivatott feltárni, mi a központi kapcsolódási pont, ennek meghatározásához és szemléltetéséhez pedig különböző kritériumokat javasoltunk.” - írta Kuo a cikkben. “Egy adott kapcsolódási pont akkor tekinthető a központi tényezőnek, ha ez tehető felelőssé a természet egészségi hatásának mértékéért, annak következményéért, és ha egyéb kapcsolódási pontokat besorolhatunk alá.”
“Ugyan lehetnek egyebek is, de az erősebb immunműködés tűnt a legígéretesebb központi kapcsolódási pontnak a természet és az egészség között.” - vonta le következtetését a kutató.
“A természetnek nem csak egy vagy két aktív alkotórésze van. Sokkal inkább egy multivitaminhoz hasonlítható, amely számos hasznos tápanyaggal ellát bennünket. Így tud a természet egyidejűleg szívérrendszeri, légzőszervi, mentális és mozgásszervi betegségektől megóvni.”
Kuo azt feltételezi, hogy a friss levegő, a napfény és a szép kilátás segítenek ellazulni, és az ún. “üss vagy fuss” típusú pszichológiai reakciókat kikapcsolni.
“Amikor teljesen biztonságban érezzük magunkat, a szervezetünk az erőforrásait olyan, a jó egészséghez hozzájáruló hosszú távú befektetésekre fordítja, mint a növekedés, a reprodukció és az immunrendszer erősítése.” - mondta Kuo. Ha csak ennyi kellene a hasonló hatás kiváltásához, a kevésbé természetkedvelő embereknek is csak azt kellene csinálniuk, amit igazán szeretnek, például olvasni vagy időt tölteni a barátaikkal. Viszont utóbbi tevékenységek során nem jutunk hozzá a jó egészséghez szükséges olyan összetevőkhöz, mint például a D-vitamin.
Kuo korábbi tanulmányai során azt vizsgálta, hogyan lehetne a városokat aszerint újratervezni, hogy egy viszonylag természetes, ám korlátozott környezetet teremtve (mint amilyenek a parkok, kertek) maximalizálni lehessen a kedvező egészségi hatásokat. Ellentmondásosnak tűnhet, de ha jobban értjük a működési mechanizmust, azt is megérhetjük, hogyan iktathatjuk be a természetet a rohanós hétköznapokba. Persze az egészsége számára még mindig az a legjobb, ha Ön ezt a cikket az erdőben vagy a vízparton olvassa.
