A tesztoszteron-kezelés nem növeli az agresszív prosztatarák kockázatát

Egy új tanulmány szerint nem találtak összefüggést az - akár öt évnél hosszabb - tesztoszteron kezelés és az agresszív prosztatarák kockázatának növekedése között. Úgy találták továbbá, hogy a kezelések során kapott tesztoszteron injekciók száma sem befolyásolja az agresszívabb prosztata rák kialakulásának kockázati mértékét sem.

A Texasi Egyetem Orvosi Karának (The University of Texas Medical Branch, UTMB) új kutatása első alkalommal mutatta ki, hogy egy, akár öt évnél is hosszabb tesztoszteron kezelés nem hozható összefüggésbe az agresszív prosztatarák kialakulásának kockázati mértékének növekedésével. Ugyan ez az eredmény született a kezelések során kapott tesztoszteron injekciók számának valamint az agresszív prosztatarák kialakulásának kockázati mértékének összevetése során is. A tanulmány elérhető a The Journal of Urology szaklapban.

Tekintettel a tesztoszteron kezelések napjainkban tapasztalható nagymértékű növekedésére, egyre nagyobb klinikai és közegészségügyi jelentőséget kap annak vizsgálata, hogy vajon milyen lehetséges hosszú távú kockázatokat rejtenek az ilyen kezelések.

Bár néhány úgynevezett hosszmetszeti vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a tesztoszteron kezelés hatására nem emelkedett a prosztatarák kialakulásának kockázata, de egy populáció-alapú kutatás sem vizsgálta még az agresszív prosztatarák és az egy évnél hosszabb ideig tartó tesztoszteron kezelés közötti összefüggést.

A SEER-Medicare Adatbázist használva a kutatók 52.579 2001 januárja és 2006 decembere között prosztatarákkal diagnosztizált olyan férfit azonosítottak, akik a diagnózist megelőzően legalább ötéves folyamatos “előélettel” rendelkeznek a Medicare Adatbázisban. A diagnózist megelőző öt évben 574 férfi kórelőzményében szerepelt a tesztoszteron használat. A kor, a nemzetiség, a diagnózis dátuma és a családi állapot szerinti eloszlás hasonló volt a tesztoszteron használók és nem használók között.

“Amellett, hogy ez a vizsgálat hozzájárul a prosztatarák megismeréséhez, új és fontos ismeretekkel szolgál az orvosok, a páciensek, és a szélesebb tömegek számára egyaránt” - mondta a kutatás vezetője, Jacques Baillargeon epidemiológus, az UTMB megelőző orvoslás és közegészégügy tanszékének professzora. “A tanulmány megállapításai fontos adalékul szolgálnak a kockázatbecslés vonatkozásában azok számára is, akik alacsony tesztoszteron szintjük miatt fontolgatják a kezelést.”