Köztudott, hogy a bizonyos műanyagokban és a dobozos élelmiszerek belső borításában lévő vegyületek hozzájárulhatnak a termékenységi zavarok kialakulásához. A szakértől szerint ezért a kedvezőtlen hatásért az ilyen termékekben megtalálható biszfenol A (BPA) nevű vegyület felelős. A BPA megakadályozza a megfoganást és a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhbe.
A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban a szójatartalmú ételek fogyasztása védelmet nyújthat a BPA kedvezőtlen reproduktív hatásai ellen.
„Az eredmények valójában pontosan azt mutatták, amire számítottunk” – nyilatkozta a tanulmány szerzője, Dr. Jorge Chavarro, a Harvard Egyetem kutatója. A BPA az emberi szervezetben előforduló ösztrogént utánozza.
Rágcsálókon végzett korábbi kutatások azt mutatták, hogy a szója, amely szintén kölcsönhatásba lép az ösztrogén-receptorokkal, ellensúlyozhatja vagy csökkentheti a BPA hatását.
A mostani kutatásban 239 olyan nőt figyeltek meg, akik 2007. és 2012. között mesterséges megtermékenyítésen estek át. A résztvevők kitöltöttek egy étrendi kérdőívet, és vizeletmintát is adtak az egyes megtermékenyítési ciklusokhoz elvégzett mindegyik petesejt kinyerés előtt. A kérdőív arra is kitért, hogy milyen mennyiséget fogyasztottak az alanyok a 15 különféle szójatartalmú élelmiszerből. Az eredmények szerint a nők közel 75 százaléka fogyasztott legalább valamennyi szójatartalmú élelmiszert. A nők többsége egy IVF cikluson esett át, 18 százalék azonban két cikluson, 11 százalék pedig három cikluson is átesett.
A kutatásból az derült ki, hogy a vizelet BPA szintjének növekedésével azoknak a nőknek az esetében, akik nem fogyasztottak szójatartalmú ételeket, alacsony volt az implantáció, a klinikai terhesség és az élve születés aránya. Ezzel szemben a szóját fogyasztó nők esetében a megnövekedett BPA szint nem befolyásolta a termékenységi kimeneteleket.
