Pagani és munkatársai a szülők beszámolói alapján térképezték fel a gyerekek tévénézési szokásait kétéves korukban, majd 13 éves korukban saját beszámolóik alapján gyűjtöttek adatokat a társas tapasztalataikról. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik sokat tévéztek, nagyobb valószínűséggel váltak agresszívvá és antiszociálissá a kortársaikkal szemben a középiskolai tanulmányaik első éve során, amely egyébként is egy döntő időszak a tinédzserek életében.
A televíziózás egy nagyon gyakori gyerekkori időtöltés, de a vizsgálatban résztvevő gyerekek közül egyesek jóval túllépték a képernyő előtt töltött ajánlott napi időmennyiséget. Eközben a gyerekek közötti társas érintkezésekben egyre több probléma tapasztalható, ami a szakemberek szerint nyilvánvalóan összefügg az előbbi tevékenység túlzásba vitelével. Pagani úgy véli, a társas készségek, a másik iránti tisztelet és figyelem a korai gyerekkorban alakul ki. Ebben a korban a gyerekek még csak korlátozott ideig vannak ébren, így minél többet ülnek a tévé előtt, annál kevesebb idejük marad a kreatív játékra, az interaktív tevékenységekre és egyéb, a társas készségeket erősítő tapasztalatokra. Óvodáskorban az aktív tevékenységek segítik a gyerekeket abban, hogy később megállják a helyüket az életben, és mind személyes, mind szakmai téren sikeresek legyenek.
