A több egészségügyi és társadalombiztosítási törvényt módosító tervezet szerint az EESZT-hez kötelező csatlakoznia minden olyan szolgáltatónak, amelyet - szerződés alapján - az Egészségbiztosítási Alap finanszíroz. A rendszer tagjai a gyógyszertárak, az állami mentőszolgálat, valamint a szakminiszter által rendeletben meghatározott államigazgatási szervek és egyéb szervezetek is. Más szolgáltatók önként csatlakozhatnak a rendszerhez.
A felhasználók - köztük a magánszemélyek - azonosítót kapnak, ezzel tudnak belépni a rendszerbe. Az elektronikus adatigénylés ingyenes, aki papíron kéri a saját egészségügyi adatait, annak fizetnie kell érte.
Az EESZT része a központi eseménykatalógus. Ebben kell rögzíteni az egészségügyi ellátási esemény megjelölését, típusát, időpontját és időtartamát. Emellett rögzíteni kell a szolgáltató nevét, valamint az ellátást végző személy - és a közreműködő - nevét.
Az adatok megőrzési ideje 25 év, de az érintett halálát követően még 5 évig kell őrizni az adatait.
Az EESZT másik része az egészségügyi profilokat tartalmazza. A profil az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, valamint az egyes beavatkozásokkal kapcsolatos adatokból áll. Ezeket a kezelő-, illetve a háziorvos tölti fel. Az érintett azonban jogosult megtiltani, hogy ezeket az adatait a kezelőorvosa vagy a háziorvosa rögzítse.
Az EESZT harmadik része az egészségügyi dokumentáció nyilvántartása. A szolgáltatók ide küldik meg az egészségügyi ellátás során keletkezett következő dokumentumokat: a fekvőbeteg-szakellátásban kiállított zárójelentést, a járóbeteg-szakellátásban kiállított ambuláns lapot, a szövettani és patológiai leleteket, a laborleleteket, a képalkotó diagnosztikai ellátások leleteit, továbbá a műtéti leírásokat.
A képalkotó diagnosztikai eljárással készített felvételek bárhonnan hozzáférhetők elektronikusan. Az EESZT lehetővé teszi elektronikus konzílium lefolytatását is.
Forrás: MZI - Fotó: TheOnlyAnla who is takin (Flickr.com)
