A nemzetközi orvoscsoport múlt hét szombaton két betegnél hajtotta végre a beavatkozást, amellyel a tüdőerek magas vérnyomását csökkentették. Mindkét páciens krónikus thromboembóliás pulmonális hipetróniában szenvedett, amely súlyos nehézlégzést, kisebb fizikai terhelhetőséget és akár eszméletvesztést is okozhat. Az első hazai ballonos pullmonális értágítást (BPA) Irene Lang professzor, a bécsi Allgemeines Krankenhaus (AKH) kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a debreceni kardiológiai és szívsebészeti klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével - olvasható az egyetem közleményében.
A nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást egy 59 éves férfinál és egy 82 éves nőnél végezték el. A 2-3 órás beavatkozás során a tüdő véráramlását akadályozó vérrögöket ballonnal kitágították, így az áramlási akadály mérséklődött, a tüdőerekben pedig csökkent a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése is.
A módszert a világon először 1988-ban alkalmazták, az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az Egyesült Államokban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európa más országaiban is egyre elterjedtebb lett.
A közleményben hangsúlyozzák: A Debreceni Egyetem szakemberei bíznak benne, hogy az eljárást Lang professzor és munkatársai, valamint a Klinikai Központ orvosai segítségével sikerül meghonosítani Magyarországon is. A betegek életében ugyanis jelentős változást hoz a BPA-beavatkozás, a kezelés következtében csökkennek a fulladásos panaszok és nő a fizikai terhelhetőség.
A módszer nagy előnye a rövid felépülési idő, hiszen a műtét utáni kétnapos intenzív megfigyelést követően a betegeket akár már a harmadik nap hazaengedhetik. Az első magyarországi ballonos tüdőverőér-tágításon átesett betegek jól vannak, kedden már el is hagyhatták a klinikát - zárul az egyetem közleménye.
Mti.hu
