Budapest, 2018. június13., szerda (MTI) - Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától
Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja.
A folyamatot számos elmélettel magyarázták, köztük az emberek jobb táplálkozásával, az egészségügyi ellátás javulásával, az oktatás színvonalának növekedésével.
Bernt Bratsberg és Ole Rogeberg, a Ragnar Frisch Gazdaságkutató Központ szakembere most azonban 730 ezer teszteredmény alapján kimutatta, hogy ez a tendencia megszakadt, sőt az emberek ahelyett, hogy okosabbak lennének, butulnak.
A kutatók az 1970 és 2009 között a norvég sorkatonai szolgálatba lépő férfiak IQ-teszjeit tanulmányozva kimutatták, hogy nemzedékenként hét ponttal romlott a tesztet kitöltők teljesítménye.
Az IQ-csökkenés lehetséges okai között környezeti tényezőket találtak, és úgy vélik, hogy bizonyos életmódbeli változások is hozzájárultak a csökkenéshez. Emellett szerepet játszottak a csökkenésben az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, továbbá az, hogy a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, és egyre többet játszanak számítógépes játékokat - olvasható a medicalxpress.com tudományos hírportálon.
Más kutatócsoportok is hasonló eredményekre jutottak. Egy brit csoport a közelmúltban azt találta, hogy az IQ-tesztek eredményei 2,5-4,3 ponttal csökkennek minden évtizedben nagyjából a második világháború befejezése óta.
Múlt év decemberében amerikai kutatók mutatták ki, hogy azok a gyermekek, akiknek étrendjében sok hal van, magasabb pontszámokat értek el az IQ-teszteken, és jobban is aludtak, ami szintén fontos tényező a felnőttek intelligenciaszintjében. Korunkban azonban számos országban a gyermekek nagyon kevés halat fogyasztanak.
A folyamatot számos elmélettel magyarázták, köztük az emberek jobb táplálkozásával, az egészségügyi ellátás javulásával, az oktatás színvonalának növekedésével.
Bernt Bratsberg és Ole Rogeberg, a Ragnar Frisch Gazdaságkutató Központ szakembere most azonban 730 ezer teszteredmény alapján kimutatta, hogy ez a tendencia megszakadt, sőt az emberek ahelyett, hogy okosabbak lennének, butulnak.
A kutatók az 1970 és 2009 között a norvég sorkatonai szolgálatba lépő férfiak IQ-teszjeit tanulmányozva kimutatták, hogy nemzedékenként hét ponttal romlott a tesztet kitöltők teljesítménye.
Az IQ-csökkenés lehetséges okai között környezeti tényezőket találtak, és úgy vélik, hogy bizonyos életmódbeli változások is hozzájárultak a csökkenéshez. Emellett szerepet játszottak a csökkenésben az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, továbbá az, hogy a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, és egyre többet játszanak számítógépes játékokat - olvasható a medicalxpress.com tudományos hírportálon.
Más kutatócsoportok is hasonló eredményekre jutottak. Egy brit csoport a közelmúltban azt találta, hogy az IQ-tesztek eredményei 2,5-4,3 ponttal csökkennek minden évtizedben nagyjából a második világháború befejezése óta.
Múlt év decemberében amerikai kutatók mutatták ki, hogy azok a gyermekek, akiknek étrendjében sok hal van, magasabb pontszámokat értek el az IQ-teszteken, és jobban is aludtak, ami szintén fontos tényező a felnőttek intelligenciaszintjében. Korunkban azonban számos országban a gyermekek nagyon kevés halat fogyasztanak.
MTI
