A programban 3200-an vehetnek részt 2021 végéig; a sikeresen pályázók tanulmányi idejük egésze alatt havi legfeljebb 40 ezer forintnyi ösztöndíjban részesülhetnek - közölte Ónodi-Szűcs Zoltán.
Kitért arra is, hogy a kormányzat intézkedései nyomán egyre kevesebb egészségügyi dolgozó távozik külföldre; míg néhány éve még 900 bizonyítványt adtak ki külföldi munkavállalás okán, mára ez a szám kevesebb mint évi 400-ra csökkent.
Schanda Tamás, a tárca uniós fejlesztésekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében 2014 és 2020 között 160 milliárd forintnyi forrás használható fel egészségügyi fejlesztésekre. Ebből 90 milliárdot fordítottak, illetve használnak fel az infrastruktúra, 70 milliárd forintot pedig a humán erőforrások erősítésére, a többi között az országon belüli mobilitás támogatására és az egészségügyi szakdolgozók utánpótlására.
Hozzáfűzte, hogy a most induló program keretében országszerte 35 mentor biztosítja az egészségügyi, illetve az oktatási intézmények kapcsolattartását.
Páva Hanna, a program lebonyolításáért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese közölte: 29 szakképesítés - a többi közt ápoló, mentőápoló, szövettani szakasszisztens, csecsemő- és gyermekápoló képesítés - megszerzését támogatják a program keretében a tanulmányi idő teljes ideje alatt.
Azok, akik idén szeptemberben megkezdték valamelyik szakképesítés megszerzését, visszamenőleg is megkaphatják az ösztöndíjat, illetve egy évet meghaladó kurzus esetén a pénz a nyári szünetben is jár.
A feltétel az érettségi, valamint elvárják, hogy az érintett a bizonyítvány megszerzését követően hat hónapon belül munkát vállaljon egy közfinanszírozott egészségügyi intézményben. Emellett legalább annyi ideig kell ott dolgozniuk, ameddig igénybe vették az ösztöndíjat. Ha valaki nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie a teljes összeget - mondta Páva Hanna.
MTI