Török Krisztina, az intézet főigazgatója emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben számos előremutató intézkedés történt, hogy javuljanak a népegészségügyi adatok, példaként a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, a mindennapos testnevelés bevezetését, a "csipszadót" vagy a közétkeztetés nemrégiben bevezetett reformját említette.
Előadásában kitért arra, hogy Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya kétszerese az EU15 országokban - azaz a 2004-es bővítés előtti uniós tagállamokban - kimutathatónál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelynek hazai 20 százalékos csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar adatok és az EU15 országokéi között.
Az idei egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez megfelelő testmozgást, és minden harmadik felnőtt dohányzik.
Török Krisztina hangsúlyozta, hogy a megromlott egészségben leélt évek becsült költsége nagyjából a 2010-es GDP 20 százalékának felel meg.
A főigazgató szerint az egészségkultúrát, a különböző programokat közelebb kell vinni a lakossághoz, meg kell változtatni az egyén hozzáállását a saját egészségéhez, az egészségmegőrzéshez. Új népegészségügyi szemlélet elterjesztésére van szükség, ahol a megelőzés kerül a fókuszba - mondta. Prevenciós szakemberek - gyógytornász, dietetikus - alkalmazása szükséges az egészségügyi szolgáltatóknál, és át kell ültetni a külföldi "jó gyakorlatot" a magyar rendszerbe.
Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár is a népegészségügy területén szükséges paradigmaváltásról beszélt. Azt mondta, a krónikus betegségek kialakulása nagymértékben függ a megelőzéstől, azaz az életmódtól, amelybe a helyes táplálkozás, a testmozgás és a káros szenvedélyek kerülése tartozik. Úgy vélte, a változáshoz innováció és kreativitás kell, de az elmúlt években is már számos népegészségügyi intézkedés történt.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője is azt hangoztatta, hogy rendszerszintű változást kell elérni ahhoz, hogy javuljanak a népegészségügyi mutatók. Olyan változásra van szükség, amelyet csak több ágazat összefogásával és a lakosság minél szélesebb körű megszólításával lehet elérni. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi években javultak a magyar lakosság egészségi mutatói, de a lemaradás még mindig megvan Európa más országaihoz képest.
Idén készített felmérést a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a felnőttek és a gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteiről, amelyből egyebek között kiderült, hogy a felnőttek több mint 90 százalékának legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket.
A felmérés gyorsjelentéséből többek között kiderült, hogy az emberek többsége tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. A felmérés szerint az elhízott vagy túlsúlyos felnőttek mindössze 45 százaléka van tisztában azzal, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 százalékuk normális testtömegűnek, egy százalékuk pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 százaléka nem végez elegendő testmozgást, pedig 81 százalékuknak lenne rá lehetősége.
A válaszokból kitűnt az is, hogy minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével. Az egészséggel kapcsolatban keresett információkra vonatkozó kérdésből kiderült, hogy a problémákról, az egészségügyi szűrésekről informálódnak a legtöbbet, valamint arról, hogy a betegségekkel hova lehet fordulni.
Forrás: MTI - Fotó: Dirk Tussing (Flickr.com)
