Némethi Erika hozzátette, az egyesület tagvállalatai nagyon fontosnak tartják, hogy növekedjen Magyarországon a tudományos fejlesztésekbe hozott befektetés.
A Figyelő XXXII. Medicina konferenciáján az igazgató azt mondta, évente 15-20 ezer beteg vesz részt klinikai vizsgálatokban Magyarországon, és e vizsgálatokkal évi 90 milliárd forint nemzetgazdasági érték képződik, amelynek a 40 százaléka költségvetési adóbevétel.
Némethi Erika közölte: az innovatív klinikai vizsgálatoknak számos pozitív hozadékuk van, például modern terápiás protokollok jelennek meg, hozzájárulnak a szakemberek itthon tartásához, és presztízst jelentenek mind a vizsgálatokban részt vevő intézményeknek, mind a szakembereknek. Jelezte, sok beteg számára szinte ez az egyetlen lehetőség, hogy a legújabb terápiákat megkaphassák.
Magyarország a 10. helyen áll az európai rangsorban a klinikai kutatásokat tekintve, ami a szakember szerint jó helyezésnek számít. Az ország ezt a pozíciót a vizsgálatba bevonható betegekkel, az erős beteg-orvos bizalmi viszonnyal, a résztvevők szakmai, anyagi motivációjával, a versenyképes árakkal és a jó minőséggel érte el.
Némethi Erika úgy véli, a klinikai vizsgálatok számát akár 20-30 százalékkal is lehetne növelni, ehhez különböző szakmai és gazdasági ösztönzők kellenek. Kiemelte azt is, hogy innováció nélkül nincs fenntartható gyógyszeripar, a hagyományos gyógyszerfejlesztési modell fenntarthatatlanná válik részben a költségek növekedése, a szabadalmak visszaesése miatt, részben pedig a gyógyszer-finanszírozási megszorítások miatt.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában arról beszélt, hogy több feltételnek kell együttállnia egy jó kutatási-fejlesztési innovációs rendszerhez. Szükség van a nemzetközi kutatási térben versenyképes tudományos háttérre, kiváló kutatókra és fejlesztő szakemberekre, versenyképes infrastruktúrára és kiszámítható, átlátható pályázati rendszerre.
Egyensúlyt kell teremteni továbbá az alap- és alkalmazott kutatások támogatásának és az innovációnak az ösztönzésében, az akadémiai-egyetemi és a vállalati kutatások, és a "területi elvű" források felhasználásának ösztönzésében - mondta.
Az akadémikus szerint Magyarországon nagy szükség van a bizalom építésére, hogy a pályázó bízhasson abban, hogy pályázatát elfogulatlanul bírálják el, a pályáztató pedig abban, hogy nem csak pénzszerzés a célja a különböző projektnek.
Sipos Júlia, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a Magyarországon termelő kapacitással rendelkező gyógyszergyártók jelentős befolyásoló tényezői a gazdaságnak.
Elmondta, 2013-ban világszerte a kutatás-fejlesztés 18 százalékát adta a gyógyszergyártás és a biotechnológia, Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyógyszeripar 19 százalékkal részesedett a K+F-ben.
A gyógyszeripar és a biotechnológia magas kutatás-fejlesztési intenzitású szektor, a cégek árbevételük 14,5 százalékát költik K+F-re - közölte, hozzátéve, ezek a cégek jelentős foglalkoztatók is, több mint 14 ezer munkavállalójuk van, ami gazdasági szempontból sem elenyésző.
Az egészségipar területén működő magyar cégek húsz év alatt húsz különböző innovációs díjban részesültek.
