Bár évente több száz új vizsgálat történik, a mai napig sem sikerült olyan laboratóriumi módszereket kidolgozni, mellyel minden táplálék allergia igazolható lenne. A mindeni életben sokszor hangzik el, hogy valaki allergiás valamilyen ételre, ha bőrtünetei, hasmenése, hasfájása jelentkezik az étel elfogyasztása után. Ez a kijelentés azonban sok esetben téves, hiszen a panaszok hátterében állhatnak fertőző baktériumok, vagy például tengeri halakban előforduló méreg anyagok, illetve ételintolerancia. Fontos, hogy az allergia meglétét minden esetben szakembernek kell bizonyítani. Bár az ételallergia és az ételintolerancia következményei megegyezhetnek mégis fontos különválasztani a két kórfolyamatot. Hiszen míg az ételallergia egy immunológiai reakció, melyben a túlérzékenység játszik szerepet, addig az ételintoleranciában nem immunológiai folyamatok felelősek a panaszok kialakulásáért. Étel allergiáról tehát, akkor beszélünk, ha egy étel elfogyasztása után allergiás (immunológiai) mechanizmus révén kóros tünet jelentkezik.
Mi okozhat ételintoleranciát?
Leggyakoribb ételintolerancia a tejcukor érzékenység (laktózérzékenység), mely hazánk felnőtt lakosságának 20-30%-t érinti. A betegség alapját a bélnyálkahártyában termelődő laktáz enzim csökkent vagy hiányzó termelődése jelenti, melynek következtében a bevitt tejcukor nem képes lebomlani és felszívódni. Az el nem bontott tejcukor a tápcsatornában továbbhaladva ozmotikus hatás következtében vizet tart vissza, és így hígabb vagy akár vízszerű székletet okoz.
Mire lehetek allergiás?
Csecsemő és kisdedkorban tej, tojás, szója és búza allergia fordul elő leggyakrabban. 3 éves korig 7-8%-ban fordul elő. Ezek az allergiák részben „kinőhetők”. A tejfehérje allergia IgE közvetített formája 4 éves korig 75%-ban kinőhető. A tojás allergia később és nehezebben szűnik meg, de az iskoláskorú allergiások 50% már újra fogyaszthat tojást. A szója és búza allergiások szint mindegyike meggyógyul 3 és 6 éves kora között. Későgyermekkorban kezdődnek és felnőttkorra teljesednek ki a jóval veszélyesebb ételallergiák, melyek sokszor súlyos életveszélyes állapothoz is vezethetnek. Ilyenkor már a mogyoró, dió, egyéb olajos magvak, hal és a tenger gyümölcsei szerepelnek fő allergénként. A felnőttek 2%-a szenved ételallergiától, ám a betegség előfordulása folyamatosan növekszik.
Hogyan diagnosztizálható az ételallergia?
Az allergiák mechanizmusa többféle lehet, leggyakrabban (50%) úgynevezett IgE típusú ellenanyagok vesznek részt a reakciókban. Szerencsére ezen esetek könnyen diagnosztizálhatók, akár bőrpróbával is. Az IgE allergia másik diagnosztizálási lehetősége a vérvétellel történő IgE meghatározás. A két módszer hatékonysága azonos,így felesleges együttes elvégzésük. Fontos megjegyezni, hogy a valóéletben panaszt nem okozó allergénnel szemben nem szabad diétát kezdeni. Mivel más immunológiai folyamatok is állhatnak a panaszok hátterében, sok esetben orvosi felügyelet mellett végzett ételterhelés segíthet csak diagnózis felállításában.
Az allergiák kezelésében leggyakrabban a diéta elegendő, ám súlyos esetekben orvosi beavatkozásra is szükség lehet.
