Az alábbiakban két kevéssé ismert, ám igen gyakori és sok kellemetlenséget okozó foglalkozási eredetű betegség részleteit tárgyaljuk. Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság hivatalos meghatározása szerint a foglalkozási nátha (occupational rhinitis – angol rövidítéssel: OR) az orr olyan gyulladásos megbetegedése, amelyet visszatérő vagy folyamatos, szubjektív, kellemetlen tünetek kísérnek. A betegség hátterében, pedig a munkahelyi környezet valamilyen azonosítható tényezője áll. A foglalkozási eredetű allergiás kötőhártya-gyulladás (occupational allergic conjuctivitis – angol rövidítéssel: OAC) egy Immunglobulin E ellenanyag közvetített reakció, melyet a munkahely levegőjében található anyag vált ki.
Milyen gyakori ez a betegség?
Magyarországon az elmúlt 15 évben a regisztrált foglalkozási betegségek esetszáma a tizedére esett vissza. Az adatok változásának hátterében sajnos nem a biztonságosabb munkahelyek és munkavégzés, vagy a munkavédelmi kultúra javulása áll, hanem a foglalkozási megbetegedések területén tapasztalható súlyos anomália. Napjainkban a munkavédelem marginális jelentőségűvé vált mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából. Természetesen a helyzet hátterében gazdasági okok is bizonyíthatóak, de felmerül, hogy sok esetben az ismeretek hiánya, bizonyos betegségek fel nem ismerése vezet a betegségek bejelentésének és kezelésének elmulasztásához. Az adatok hiányossága miatt nem rendelkezünk hazai adatokkal a betegség gyakoriságát illetően.
Tünetek?
A foglalkozási eredetű allergiás betegségek tünetei semmiben sem különböznek más allergiás megbetegedések tüneteitől, ezért sokszor maga a beteg sincs tudatában annak, hogy betegségét a munkakörülményei okozzák. Foglalkozási nátha esetén nehezített orrlégzés, orrváladékozás, viszkető érzés, orron keresztüli légáramlás csökkenés tapasztalható. Allergiás kötőhártya-gyulladás fennállása esetén szemviszketés és könnyezés, a kötőhártya duzzanata és rózsaszínes elszíneződése, illetve szúró érzés jelentkezik panaszként. Amennyiben a gyulladás a szaruhártyára is továbbterjed, mindehhez homályos látás is társul.
Miért kezeljük?
A foglalkozási eredetű allergiás betegségek csakúgy, mint az egyéb okból kialakuló allergiás betegségek fáradékonyságot, kellemetlen tüneteik miatt rossz közérzetet okoznak, rontják az életminőséget. Foglalkozási nátha esetén a munkahelyi produktivitás a betegszabadság miatt 1-4%-kal, az elvégzett munka effektivitása pedig 11-40%-kal csökkenhet. A foglalkozási eredetű allergiás nátha hosszú távú fennállása súlyos következményekkel járhat, korrozív formájában az elhúzódó gyulladás következtében fekélyképződés, legsúlyosabb esetben akár az orrsövény átlyukadása (perforáció) is bekövetkezhet.
Veszélyeztető szakmák?
Foglalkozási nátha hátterében legtöbbször füst, por vagy pára azonosítható, de sok esetben előfordul, hogy több károsító anyag együttes, egymás hatását erősítő előfordulása vezet a tünetek kialakulásához. A dohányzás nem tekinthető hajlamosító tényezőnek. Foglalkozási eredetű allergiás kötőhártya-gyulladással kapcsolatban több allergén szerepe is felmerült. Leggyakrabban a liszt és a latex, az izocianát, perszulfát és a formaldehid fordul elő. Elméletileg bármely szakmákban előfordulhatnak a betegségek, mégis néhány szakmában nagyobb gyakorisággal jelennek meg. Ilyenek például a laboratoriumi állatokat gondozók, a pékek és cukrászok, gabonamozgatók, tűzoltók, gyógyszergyári és mosószert gyártó dolgozók, halfeldolgozók, textilipari munkások, gombatenyésztők, festők, öntödei munkások, elektromos kondenzátorgyártók, cipészek, fodrászok, papírgyári munkások és egészségügyi dolgozók.
Diagnosztika?
Leginkább a gondos anamnézis felvétel és a provokációs tesztek segítségével azonosíthatók ezek a betegségek. Fontos a munkakör és a munkahelyi tényező, meg kell figyelni a panaszok alakulását munkavégzés és szabadság ideje alatt. A gyanúba kevert allergénekkel objektív provokációs tesztek elvégzése vezet a betegség bizonyításához vagy kizárásához. Amennyiben a provokációra nincs lehetősége, felmerülhet a vizsgált egyén 2 hetes betegállományba vétele és ezt követő vizsgálata.
Hogyan kezeljük?
E betegek tünetmentessé tétele elsősorban munkahelyi feladat: a károsító tényező kevésbé veszélyes anyagokkal történő helyettesítése, a szellőztetés fokozása, az expozíciós idő csökkentése hatékonyan javítja a beteg tüneteit. A foglalkozási náthában szenvedők gyógyszeres kezelésében a szájon át bevehető antihisztamin készítmény vagy szteroid tartalmú orrspray, a foglalkozási eredetű allergiás kötőhártya-gyulladás esetén kombinált hatású szemcsepp alkalmazható.
Foglalkozási eredetű allergiás nátha és allergiás kötőhártya-gyulladás
Dr. Endre László – Vasút-egészségügyi Központ
Orvosi Hetilap 2014. 155. évf. 5. szám 170-175.
