A díjat gondozó stockholmi nemzetközi vízügyi intézet (SIWI) szerint Radzsendra Szingh sokat tett az áradások megelőzéséért, a termőföld és folyók helyreállításáért, a vadvilág megőrzéséért - ismertette a BBC News.
A díjról döntő zsűri kiemelte, hogy Szingh módszere - amely az ősi indiai esővízgyűjtő technika modernizált hasznosításán alapul - olcsó, egyszerű és ötletét világszerte követni kellene. A módszer abban áll, hogy az esős szezonban hulló csapadékot a földön alacsony partú "gátakkal" fogják meg, és engedik visszaszivárogni a földbe, hogy később hasznosítani tudják.
Szingh, akit ma India "vizes embereként" emlegetnek, eredetileg orvosnak tanult, de mikor egy távoli kis faluban elfoglalta helyét, kiderült, hogy arrafelé nem az egészséggel van a legnagyobb baj, hanem az ivóvízzel. A gazdálkodók az összes talajvizet felhasználták, és amint a víz eltűnt, a termés odalett, az erdők és a vadak kipusztultak, a környékbeliek pedig kénytelenek voltak a városokba költözni.
"Mikor belefogtunk a munkába, csak az ivóvízválság leküzdése járt a fejünkben. Ma már többet akarunk: ez a század a kizsákmányolásról, környezetszennyezésről és intervencióról szól. Mindennek gátat kell vetni, és a vízért folyó harcot békévé kell változtatni, ez a célom" - jelentette ki Szingh.
A stockholmi intézet igazgatója, Torgny Holmgren úgy fogalmazott: "Egy olyan világban, amelyben egyre nagyobb a szükség a friss vízre, évtizedeken belül súlyos vízügyi krízissel nézhetünk szembe, ha nem tanuljuk meg, hogyan bánjunk a vizeinkkel. Szingh reménysugarat nyújt".
Az 1991-ben alapított elismerést minden évben a víz világnapján, március 22-én ítélik oda. A Stockholm Víz Díjat olyan személy vagy intézmények kaphatja, aki vagy amely jelentősen hozzájárult a világ vizeinek megóvásához, illetve a vízügyi feltételek javításához.
Mi a véleménye?
Ossza meg velünk gondolatait!
Forrás: MTI - fOTÓ: Maxim MARAIS
