Jakab Zsuzsanna kijelentette, ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a célok elérésében, magas szintű politikai elköteleződésre, további beruházásokra van szükség, és a megbetegedések számát kontrollálni kell, interszektorális megközelítésre van szükség.
A szakember úgy fogalmazott, hogy Magyarország büszke lehet az orvostudományok terén elért sikereire: az elmúlt évtized során sikerrel vette fel a harcot a fertőző betegségekkel szemben, hatékony védőoltási rendszere van, és színvonalas az orvosképzés is.
A WHO regionális igazgatója röviden beszámolt arról, hogy az európai régióban az átlagos várható élettartam elérte a 77 évet, csökken a korai halálozási mutató, és a csecsemőhalandóság 6,7 ezrelék.
Elmondható továbbá - folytatta -, hogy 2016 óta Európában nincs maláriás megbetegedés, eltűnt a gyermekbénulás, és az országok kétharmadában sikerült a rubeolás és a kanyaró betegségeket is megszüntetni. A tuberkulózis (tbc) terjedését szintén sikerült visszafordítani, a HIV/AIDS-megbetegedési tendencia is csökkent, de továbbra is gondot jelent - tette hozzá.
Jakab Zsuzsanna szerint kihívások mindig vannak, és az elért eredmények nagyon egyenlőtlenek az európai régión belül. Még mindig sokan halnak meg daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekben, és az alkoholfogyasztás világszerte ebben a régióban a legmagasabb - mondta.
A hálapénzre kitérve közölte, hogy sok országban "a pénzügyi védelem hiánya" áll a jelenség mögött. Ez alatt azt kell érteni, hogy az egészségügy hány százalékban részesedik az adott ország GDP-jéből, és a lakosság milyen "védelmet" kap a tekintetben, hogy az egészségügyi ellátáshoz ne kelljen túl sok egyéni forrást igénybe venni. A kettő értelemszerűen összefügg - mondta -, hozzátéve, a WHO egyik stratégiai iránya az egységes hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz.
A szakember hozzátette: a GDP-arányos ágazati részesedést tekintve - mivel az egészségügy nemzeti hatáskör - nincs WHO-ajánlás, azonban az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a hét százalékot.
Jakab Zsuzsanna elmondta, hogy a budapesti tanácskozáson egyebek mellett szó lesz a gyógyszerekhez való hozzáférésről, környezet-egészségügyi kérdésekről, az emberi erőforrások eloszlásáról, a mentális egészségről és az e-egészségügyről.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón arról beszélt, nagy megtiszteltetés, hogy újra Budapesten ülésezik a WHO európai regionális bizottsága, és bízik abban, hogy ez elismerése annak a munkának, amit az egészségpolitika területén Magyarország végez.
Mint mondta, a nemzetközi együttműködés az egészségpolitikában is egyre fontosabb lesz, hiszen a határok ebből a szempontból átjárhatók.
Kifejtette, Magyarország szorosan együttműködik a WHO-val, és számos területen történtek előrelépések, például a dohányzás visszaszorítása terén, és egyéb népegészségügyi programokban is komoly az együttműködés.
A miniszter kitért arra, hogy kormányzati ciklusokon átívelő programokra van szükség mind az egészségügy, mind a szociálpolitika és a családtámogatás területén.
Jakab Zsuzsanna arra a kérdésre, hogy változott-e Európa közegészségügyi helyzete a kontinensre irányuló migráció következtében, kifejtette: egzotikus fertőző betegségek nem kerültek be, de vannak olyanok, amelyeket behurcolnak, erre azonban a különböző országoknak megvan a prevenciós tervük. Mint mondta, fontos bevonni a megelőzésbe a menekülteket és hozzáférést biztosítani számukra a különböző immunizációs programokba.
A WHO európai regionális bizottságának 67. budapesti ülésén 53 tagország képviselteti magát, több mint ötszáz küldöttel. Jelen lesz többek között az WHO új főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus, Mária dán királyi hercegnő, a WHO Europe patrónusa, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Christopher Fearne máltai miniszterelnök-helyettes és Recep Akdag török miniszterelnök-helyettese.
