A megemlékezők előbb megkoszorúzták az egykori neves orvosnak a DE klinikai központjában lévő szobrát, ahol Mátyus László, az általános orvosi kar dékánja beszédében Kenézy mának is szóló legfontosabb üzenetének nevezte, hogy "nemcsak a szűk szakmával kell foglalkozni, hanem tenni kell a tágabb közösségért is".
A szülészeti klinikával szemben lévő Kenézy-villában rendezett emlékülésen Berényi Ervin, a klinikai központ elnöke felidézte, hogy az 1860-ben Hajdúszoboszlón született Kenézy Gyula budapesti egyetemi tanulmányai után Debrecenben kezdett dolgozni: volt körzeti orvos, kerületi főorvos, városi tisztifőorvos, a debreceni közkórház főorvosa és igazgatója.
Felépíttette az akkori idők egyik legkorszerűbb bábaképző intézetét, az országban elsőként valósította meg a csecsemő-védőnőképzést, és létrehozta az úgynevezett szegényházat - sorolta, hozzátéve: további tevékenységével elsősorban az egyetem és ezen belül az orvoskar megvalósításáért küzdött.
1912-ben törvénytervezet született arról, hogy egyetemet építenek Debrecenben, orvosi fakultás nélkül. Kenézy azonban meggyőzte Debrecen akkori vezetőit az orvosi fakultás szükségességéről - mutatott rá az elnök.
Póka Róbert professzor, a debreceni szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgatója előadásában felidézte, hogy Kenézy Gyulát 1914-ben nevezték ki az akkori Debreceni Tudományegyetem első nyilvános rendes tanárává, 1916-ban lett a szülészeti klinika első igazgató professzora, 1918-tól 1919-ig az orvoskar dékánja, 1919-től 1920-ig az egyetem rektora volt, 1924-ben pedig az intézmény díszdoktorává avatták.
Póka Róbert, a Kenézy Gyula a kilencedik utód szemével címmel elkezdett előadását megváltoztatva Kenézy Gyula családi és társadalmi kapcsolatait elemezte.
Saját kutatásait felhasználva mutatott rá, hogyan válhatott Kenézy Gyula a város első tisztiorvosává, bábaképző-, kórház-, majd egyetemalapítóvá.
A professzor érdekes összefüggéseket tárt fel arról, hogy a neves szülész társadalmi pozíciói - városi képviselő-testületi tagsága, számos cég, például az akkori aszfaltgyár vagy cukorüzem igazgatóságában betöltött elnöki pozíciója, vagy az ítélőtáblán viselt tisztsége - hogyan járultak hozzá az intézményeket fejlesztő munkájához.
Gaál Botond teológus professzor előadásában arról beszélt, hogyan hatott Kenézy Gyulára, a debreceni Református Kollégium gimnáziumának egykori diákjára a reformátori szellemiség, amely egész életét végigkísérte.
MTi fotó http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/hiresseg.php?hid=kenezy_gyula