A pszichoszomatikus betegségek
Bizonyított tény, hogy a pszichoszomatikus betegségek a lélek és a test kölcsönhatásának zavarára utalnak. A tudomány teljes mértékben még nem tárta fel ezt a területet, de valószínűsíthető, hogy ezek a pszichoszomatikus tünetek általában olyan lelki és szociális problémák meglétére utalnak, amelyek szomatizáció (krónikus betegség, mely testi rendellenességgel nem magyarázható fizikális tüneteket produkál) útján jeleznek.
A test megbetegedése kihat a lélekre, és ez fordítva is igaz, ezért a pszichoszomatikus gyógyítás kiterjed a testi, lelki, társadalmi kölcsönhatások tanulmányozására is a kezelés során. Általában pontos diagnózist nem lehet felállítani a tünetek alapján, azonban a testi panaszok és következményeik fokozottabbak annál, amit az adott betegség indokolna; ilyen lehet például a munkaképesség csökkenése vagy a társas élet beszűkülése, melyek megakadályozzák vagy ellehetetlenítik a normális életvitelt, ezáltal az érintett személyre és környezetére komoly terhet gyakorolnak.
Általában a következő főbb lelki eredetű zavarok lépnek fel: depresszió, alvászavar, zavartság, idegesség, érdektelenség, megmagyarázhatatlan félelmek, melyek felerősödése során a következő testi tüneteket produkálhatják: keringési-, légzési zavarok, gyors szívdobogás, fejfájás, étkezési zavarok (testsúlyváltozás) és emésztési panaszok. Tehát a tünetek tartós fennállása következtében jelenik meg a pszichoszomatikus betegség, melyek közül egyes súlyosabb esetekben (savtúltengés, gyomor- és nyombélfekély, magas vérnyomás, bronchiális asztma, infarktus) elkerülhetetlen az orvosi és kórházi ellátás igénybe vétele.
Melyek azok a tényezők, melyek leginkább szerepet játszanak a pszichoszomatikus zavarok kialakulásában?
Leginkább a stressz válthat ki ilyen jellegű betegségeket, melyet az emberekre háruló társadalmi, szociális vagy családi terhelés eredményez. A stressz többféle formában jelenhet meg az életben: súlyos betegség, haláleset, válás, munkahely elvesztése, szociális problémák, egyes szükségletek, érzelmek, megküzdési stílusok is okozhatnak pszichoszomatikus zavarokat. Ennek értelmében, a stresszre történő túlzott reagálással táptalajt biztosítunk az ilyen zavarok kialakulásának.
A betegség gyógyításában nagyon fontos szerepet vállalnak a pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, hiszen egy tünetet megfelelően csak akkor lehet kezelni, ha ismerhető a környezet is, amiben előfordul. Tehát a probléma összekapcsolódhat a családi- munkahelyi kapcsolatok minőségével és milyenségével, melyek ismeretében fény derül a tünet okára. A pszichoszomatikus betegségek kapcsán tehát elmondható, hogy a páciens teste kommunikál a környezete felé, kihat arra a közegre, melyben jelen van.
Forrás: Kulcsár Zsuzsanna (szerk.)
(2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek. ELTE, Budapest.
Onnis, L. (1993): A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Animula,
Budapest.
