Az ajak- és szájpadhasadék a száj viszonylag gyakran előforduló fejlődési rendellenessége. A köznyelvben ezt a jelenséget hívják nyúlszájnak illetve farkastoroknak.
Akkor alakul ki ez a látható rendellenesség, ha az anyaméhben a magzati fejlődés során az arc bizonyos csontjai nem teljesen zárulnak össze. Bár az arc mindkét oldalán előfordul, általában az arc bal oldalán jelentkezik. A kisfiúkat gyakrabban érinti, mint a kislányokat, gyakori rendellenességnek számít, hiszen minden 500. szülésnél előfordul.
Mi okozhatja az ajak- és szájpadhasadékot?
A pontos okok nem ismertek, az orvosok azt feltételezik, hogy genetikai okok is szerepet játszanak, mert az esetek 15 százalékában családon belül további gyermek esetében is megfigyelhető a hasadékképződés.
Öröklött tényezők mellett az ajak- és szájpadhasadék kialakulásában szerepet játszhat a vitaminhiány, A- és E-vitamin túladagolás, oxigénhiány, dohányzás és alkoholfogyasztás.
A magzati fejlődés első heteiben alakul ki az arc. Ha ezen időszak alatt negatív hatás éri a magzatot, előfordulhat, hogy nem teljesen fejlődik ki az arc csontozata, ennek következtében ajak- és szájpadhasadék alakulhat ki.
Az ajak- és szájpadhasadék diagnózisa és kezelése
A jellegzetes megjelenési forma miatt egyszerű a diagnózis. Az ajakhasadék első pillantásra felismerhető az újszülött esetében; ha az ajak nem érintett, az orvos a csecsemő szájüregét vizsgálja meg.
A terhesség 18. hetében már ultrahang-vizsgálattal is felismerhető az ajak- és szájpadhasadék.
Az elváltozás jól műthető, így mind esztétikai, mind funkcionális szempontból jó eredményeket lehet elérni, napjainkban ajak- és szájpadláshasadék teljesen zárható. A későbbiekben beszédterápiával kiegészítve az esetek 90 százalékában teljes helyreállítás érhető el.
Az ajak- és szájpadláshasadék kezelése a felnőttkorig tarthat. Az elsődleges cél, hogy a gyermek arcát még az iskoláskor előtt a helyreállítsák, valamint lehetővé tegyék az egészséges, normális beszédet, rágást, hallást és lélegzést.
Az ajak- és szájpadhasadék kezelésében és helyreállításában számos orvosi szakterület vesz részt: gyermekorvos, fogorvos, szájsebész, fül-orr-gégész és logopédus. Néhány esetben egy pszichoterapeuta bevonása is javallott.
Az ajak- és szájpadláshasadékot a megfelelő korban műtéti úton állítják helyre. Annak érdekében, hogy a gyermek helyesen képezze a hangokat, és megfelelően megtanulhasson beszélni, fontos a beszédterápiás kezelés is. A fogak megfelelő növekedése érdekében szájsebészeti beavatkozások is szükségessé válhatnak. Pszichológus segíthet mind a gyermeknek, mind a szülőknek, hogy a rendellenesség kapcsán jelentkező lelki terheket fel tudják dolgozni.
Az első sebészi beavatkozás általában 3-6 hónapos korban történik, ilyenkor plasztikázzák a lágy szájpadot és az ajkat. Der erste chirurgische Eingriff erfolgt im Alter von drei bi sechs Monaten. Dabei werden der weiche Gaumen, Oberkiefer und Lippen verschlossen. A kemányszájpad-plasztika általában 12-18 hónapos korban történik. Egészen a felnőttkorig további műtéti beavatkozások lehetnek szükségesek, például orrkorrekció, fogálláskorrekció, ajakkorrekció, valamint lágyszájpad-plasztika.