A mastopathiás elváltozások leginkább az ösztrogén-progeszteron egyensúly-eltolódás következtében jönnek létre, egyesek a zsírban gazdag étrend oki szerepét is felvetik.
Panaszok: leggyakrabban a 30 és 50 közötti nőkön jelentkeznek. A fájdalom (egyik vagy mindkét emlőben) gyakran a menstruáció előtt fokozódik, hosszú ideje fennálló esetekben a menstruációtól függetlenül jelentkezik. A fájdalmat fokozott idegi megterhelés is kiválthatja vagy fokozhatja. A fájdalom olyan erős is lehet, hogy a beteget munkaképtelenné teheti. A beteg egyik vagy mindkét emlőjében fájdalmas csomót is tapinthat. A tünetek mindegyike időszakos, periodikus lehet, fokozódhat, csökkenhet, vagy el is tűnhet. Menopausában a panaszok jellemzően megszűnnek.
Tünetek: Fizikális vizsgálattal kötegezettség, tömöttség, kisebb-nagyobb csomók tapinthatók. A csomók jellemző tulajdonsága, hogy nagyságukat gyorsan képesek változtatni.
Diabéteszes mastopathia: Fiatal, de ennek ellenére már hosszabb ideje diabéteszes nőkön fordul elő. Klinikai képére jellemző az igen kemény, szabálytalan alakú, fájdalmas csomó, mely többszörös, kétoldali is lehet. Jellemző röntgen-mammográfiás képe nincs. Ultrahang képe azonban ijesztő: a megtévesztésig hasonló a malignus (rosszindulatú) tumorhoz.
A képalkotó diagnosztikus eljárások során észlelt részjelenségek:
Mastodynia: Fájdalmas emlő, mely ellenére sem nem tapintható, sem nem látható semmilyen elváltozás.
Mazoplasia: Fájdalmas emlő, melyben számtalan apró csomó tapintható („sörétmell”), a mammográfián az apró csomók sima kontúrú, kerek lágyrész-árnyékot mutatnak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a sörétmell a terhes emlőnek alapállománya, tehát a terhességben ez a jelenség fiziológiásnak tekinthető.
Kiscsomós mastopathia: Az emlőkben 2-3 mm-nél nagyobb, de 1cm-nél kisebb, számos csomó tapintható, melyek cystosusak (ciszta-szerű képlet).
Nagycsomós mastopathia: Az emlőkben néhány, 1 cm-nél nagyobb jóindulatú csomó tapintható, melyek sima kontúrú kerek árnyékot mutatnak a röntgen képen.
Solitaer képletek: Az emlőben legfeljebb néhány nagyobb jóindulatú elváltozás tapintható, melyek ciszta-szerűek.
Itt a mastopathia határához érkeztünk, mert ezek az elváltozások már mastopathiás alapon kialakult jóindulatú daganatok, melyek felsorolva a következők: fibroticus mastopathia, poliferatív mastopathia, scleroticus mastopathia, periductalis és intravductalis elváltozások, secretory disease, plazmasejtes mastitis, papillomák.
A mastopathiás alapon kialakuló jóindulatú elváltozások pedig a következőek:
Ciszták: Általában a középkorú nőkön jelennek meg, 30-50 kor között. Minden 10. nő emlőjében kialakulhat ciszta. A ciszta a mammográfiás felvételen sima kontúrú, intenzív, homogén lágyrész-árnyék, melynek falában „tojáshéjszerű” meszesedés alakulhat ki, ha mésztej van benne, oldalirányú felvételen ún. „teáskannajelet” mutat. Ovális alakú is lehet, ilyenkor a hosszabb tengely a bőr felszínével párhuzamos. Képére jellemző a középső akusztikus árnyék: az ultrahang a cisztában felerősödik, és ék alakú árnyékfokozódás alakul ki, ez az „ebihalfarokjel”. A nagy ciszták is lehetnek többszörösek, kétoldaliak.
Fibroadenomák: Kemény tapintatú, mobilis képletként észlelhetők, tapintott nagyságuk a képi ábrázoláson látható nagyságnak megfelel. Általában a fiatalabbakon jelennek meg, a leggyakrabban 20-25 év között, de ifjúkori fibroadenomák már 10 éves kor körül is észlelhetők. A nők leggyakoribb emlőbetegsége, minden 4. nőnek van, de csak az esetek felében tapintható. Mammográfiás képen sima kontúrú, kerek, ovális, vagy karéjozott alakú, sima kontúrú, intenzív, homogén lágyrész-árnyékként jelenik meg. Kontúrjuk a cisztáénál határozottabb. Állományukban mész is lerakódhat.
Az emlő vizsgálatára alkalmazott eljárások közül megemlítenénk az alábbiakat:
Komputertomográfia (CT): Jóindulatú elváltozások kimutatására kevésbé tartják megfelelőnek, előnyeit az ultrahang is nyújtani tudja.
Mágneses rezonancia (MR):Jóindulatúság esetén a beadott kontrasztanyag folyamatos dúsulást mutat. Egyes kutatások szerint (Gibbs és mtsai) az 1 cm-nél kisebb tumorok kimutatásában az MR nem jobb a mammográfiánál és az ultrahangnál. Mindhárom módszer hatásfokát 69%-ban adja meg.
Szcintimammográfia:Ez a módszer is csak kevéssé alkalmas a jóindulatú és rosszindulatú daganatok differenciálására.
Pozitronemissziós tomográfia (PET):Önmagában a tárolást jól jelzi, de ennek pontos helye anatómiailag kevésbé határozható meg.
PET-CT:Újabban a két módszer kombinációját tartják a legmegfelelőbbnek, mert a CT által anatómiailag jól meghatározott helyen jelzi a kontrasztanyagként használt sugárzó anyag dúsulását.
A terápia lehetőségei, a gondozás alapvonalai:
Amennyiben korrekt vizsgálatokkal a malignitás (rosszindulatúság) kizárható, konzervatív tüneti terápia a mastodynia csökkentésére: bromocriptine, danazol; rendszeres kontroll, a beteggel való állandó kapcsolattartás. Ha a malignitás nem zárható ki, a gyanús terület műtéti kimetszése, szövettani feldolgozása szükséges.
Forrás Orvosi hetilap 2007, 148. évf. 47. sz.
