Vakar, vakar. A vakarózástól kedvet kapunk még több vakarózásra... A Washington Egyetem kutatói úgy vélik, megtalálták a módját, hogy megtörjék ezt az ördögi kört. Ehhez lerántották a leplet a pavlovi reflexről. A tettes az agyunkban található, amikor vakarózunk, agyunk szerotonint bocsát ki, amely fokozza az irritáció érzését.
Dr. Zhou-Feng Chen kutatócsoportja egerekben fedezte fel ezt és biztosítják, hogy a viszketés folyamata az emberben is megegyező.
Ez az első alkalom, hogy a szerotonint, a neurotranszmittert, amely szabályozza az étvágyunkat és hangulatunkat összefüggésbe hozzák a viszkető érzéssel.
A kutatók leírják a mechanizmus működését a szervezetben, amikor egy gyulladástól kedvet kapunk a vakarózásra: „a probléma az, hogy amikor az agy fájdalom jeleket kap, szerotonin termeléssel reagál, hogy csökkentse a fájdalmat”. Az agyból a gerincvelőbe küldött neurotranszmitter, többé-kevésbé csatornát vált a neuronokról, amelyek a fájdalmat érzékelik az idegsejtekre, amelyek befolyásolják a viszketés intenzitását. Más szóval, azzal, hogy a fájdalmat akarja csillapítani, a szerotonin súlyosbítja a viszkető érzést.
A kutatók úgy vélik megállítható ez a folyamat, azzal hogy megzavarják a szerotonin és a gerincvelő idegsejtjei (amelyek továbbítják a viszketés érzését) közötti kommunikációt.
Ehhez, az 5HT1A receptort kellene blokkolni, amely aktiválja a viszketésért felelős neuronokat.
A tanulmány a Neuron című folyóiratban jelent meg.