Magyarországon nem fordul elő tömegesen a vírus - tette hozzá Molnár Zsuzsanna.
Elmondta: a vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed.
Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül - hangsúlyozta.
A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak - közölte Molnár Zsuzsanna.
A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.
Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.
Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.
Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Mivel most korábban kezdődött a szezon, idén akár több is lehet a megbetegedések száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.
MTI
