Obama a közösségi médiában egy vasárnap nyilvánosságra hozott videóban "az általunk valaha megtett legnagyobb és legfontosabb lépésnek" nevezte a kilátásba helyezett intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy a korlátozás szükségességét több évtizedre visszamenő adatok támasztják alá, és hogy határozott fellépés nélkül a világnak szélsőségesebb időjárással kellene szembenéznie, valamint az olyan betegségek elterjedésével, mint az asztma.
"A klímaváltozás nem egy másik nemzedék problémája. Már nem az" - mondta az elnök.
Obama a New York-i liberális napilapnak név nélkül nyilatkozó hivatalos személyek szerint az Amerika Tisztaenergia-terve elnevezésű program végső változatának kihirdetésekor 32 százalékban fogja majd meghatározni azt az arányt, amellyel az erőműveknek 2030-ig országszerte csökkenteniük kell majd a széndioxid-kibocsátásukat a 2005-ben regisztrált szintről. Az eredeti javaslatában Obama még csak 30 százalékot irányzott elő.
Az államok számára a végrehajtás megkezdésének határidejét eredetileg 2020-ban állapították meg. A végleges program ezzel szemben további két év haladékot biztosít majd a számukra, és az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy milyen lépések segítségével kívánják elérni a kitűzött célt.
A szövetségi kormány hitelekkel próbálja majd az államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek - egyebek között a szél- és a naperőművek - egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben.
A korábbi elképzelésben a fő hangsúlyt arra helyezték, hogy fel kell gyorsítani a széntüzelésűektől a fölgázt hasznosító erőművekre történő áttérést. A végleges változat ezzel szemben már úgy számol, hogy a földgáz részaránya az országos energiamixben a jelenlegi szinten marad.
Az amerikai kormányzat szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Az átállás tényleges árát azonban csak az tagállami szintű programok meghatározása után lehet majd reálisan felbecsülni.
Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a széndioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának egyharmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása - ha sikerül keresztülvinnie - Barack Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védelmezni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egy tucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és a Környezetvédelmi Ügynökséggel. Várhatóan ellenzéki és a jelentős bányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.
Forrás: MTI - Fotó: Leo McArdle (Flickr.com)
