Mit nevezünk légúti allergiának?
Magyarországon a lakosság 15-20%-a szenved légúti allergiás megbetegedésben. Allergiának nevezzük a szervezet fokozott, kóros válaszkészségét idegen anyagokra. A szénanáthás tünetek okozója lehet a növények virágpora (pollenek), ételek, állati szőrök, házi por vagy gombák spórái.
Melyek az allergiára hajlamosító tényezők?
Az allergiás betegség kialakulása nem pontosan ismert. Az alábbi körülményekről bizonyítottan
tudjuk, hogy szerepet játszanak az allergia kialakulásában:
- családi hajlam (a szülő allergiás betegsége megsokszorozza a szénanátha kialakulásának valószínűségét),
- anyatejes táplálás hiánya,
- dohányzás a családban,
- háziállatok a lakásban csecsemőkortól,
- lakókörnyezetünk (levegőszennyeződés, urbanizáció, párás, zárt lakások, stb.),
- munkahelyi környezet.
Mit tehet az allergiás beteg?
Az alábbi információkkal segítheti kezelőorvosa munkáját az allergén azonosításában és kiváltó
szerepének bizonyításában:
- figyelje meg a tüneteket (tüsszögés, fulladás, csalánfoltok, stb.)!
- figyelje meg, milyen anyag, vagy élethelyzet hatására jelentkeznek a tünetek!
- hol jelentkeztek a tünetek – a lakásban vagy a szabadban?
- étkezés vagy ivás közben?
- előfordult-e valamilyen háziállat, vagy rovar a környezetében?
- változtatott-e öltözködésén?
- váltott-e az utóbbi időben tisztálkodó- illetve mosószert?
Hogyan diagnosztizáljuk a betegséget?
A szénanáthát részben a jellegzetes klinikai tünetek alapján tudjuk felismerni és elkülöníteni.
1. Lefolyása alapján:
- néhány hétig-hónapig, hasonló időszakban jelentkező: szezonális formája az allergiának,
- egész évben tüneteket okozó: perenniális formája az allergiának.
2. Szakorvosi vizsgálattal – kérdőív kitöltéssel és bőrteszttel.
3. Laboratóriumi vizsgálattal.
A szénanátha gyógyszeres kezelése
Antihisztaminok
Az antihisztaminok képezik a terápia alapját. Hatásuk lényege, hogy gátolják az allergiás tünetekért felelős hisztamin kapcsolódását a H1-receptorokhoz. Így a hisztamin nem tudja kifejteni a hatását és ezáltal mérséklődnek a szénanáthás tünetek. Az új antihisztamin készítmények a szénanátha minden tünetét, az orrfolyást, tüsszögést, orrdugulást, orr- és szájpadviszketést, valamint a szemtüneteket is enyhítik. Ezek a készítmények a nagyfokú hatékonyság mellett nem okoznak álmosságot, vagy szájszárazságot és alkalmazásuk mellett megengedett a járművezetés, illetve az összpontosítást igénylő feladatok végzése.
Nyálkahártya-duzzanatot csökkentő szerek
Ezek a készítmények az erek összehúzása révén csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát, és ezáltal az orrdugulást. Egyes összetett készítményekben a hatóanyagot antihisztaminnal kombinálják.
Gyulladáscsökkentő készítmények
Ezek közé tartoznak az orrba befújandó szteroid készítmények, amelyek a gyulladásos folyamatot több ponton gátolják.
Hogyan használja a gyógyszereket?
- Gyógyszeres kezelés elindítását, változtatását minden esetben beszélje meg kezelőorvosával!
- Szezonális allergia esetén érdemes a beállított kezelést már a panaszok várható időpontja előtt 1-2 héttel elkezdeni, hogy a tünetek ki se alakuljanak (pollennaptár figyelése)
- A korszerű antihisztamin kezelés mellett szükség lehet helyi hatású gyógyszerek (szemcsepp,orrspray) alkalmazására is.
- Az antihisztaminok a tünetekért felelős és az orr-, szemnyálkahártya gyulladását kiváltó anyagok gátlásával fejtik ki hatásukat. A legkorszerűbbek csak minimális mellékhatással rendelkeznek, hosszú távon is biztonságosan szedhetők.
- Immunológiai kezelést csak kórházi körülmények között végezhetünk!
Milyen meglepetést tartogathat még allergiás betegsége?
- Pollen-étel keresztallergia: pollenre túlérzékeny emberek egy része allergiás lehet különféle gyümölcsökre, zöldségfélékre, vagy magvakra is.
- A tünetek megfőzött, vagy konzerv gyümölcsök, zöldségfélék után nem jelentkeznek.
- Terhességben, szoptatás alatt spontán javulnak az allergiás tünetek.
- A szénanátha az életkor előre haladásával megszűnhet, de asztmás betegség is kialakulhat belőle!
A jelen tájékoztató nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot! Amennyiben allergiára utaló tüneteket észlel, forduljon kezelőorvosához a helyes terápia kiválasztása érdekében. Gyógyszeres kezelést kizárólag az orvos utasítására és felügyelete mellett végezzen. Gyógyszeres kezelés esetén a kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.
