Míg a fejlett országok többségében a férfiak dohányzása stagnál, addig a nők dohányzási gyakorisága enyhén növekedő tendenciát mutat. Jóllehet a várandósság ténye az egyik legerősebb motiváció a dohányzás feladásában, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a leendő anyák csak csekély hányada dönt a leszokás mellett. A várandósok sokszor szégyellik, hogy dohányoznak ezért előfordul hogy nem őszinték, letagadják hogy dohányoznak, vagy azt állítják, hogy már leszoktak.
Régóta ismert tény, hogy a várandósság alatti dohányzás befolyásolja a szülés kimenetelét, és az anya és a magzat állapotára egyaránt negatív hatást gyakorol. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a dohányosok körében jóval magasabb a koraszülések aránya, az újszülöttek alacsony születési testtömege. A várandósság alatti dohányzás növeli a szülészeti komplikációk számát. Növekszik a különböző fejlődési rendellenességek, halvaszületések és számos csecsemőkori megbetegedések gyakorisága. A környezeti dohányfüstártalomban élő és azt elszenvedő csecsemők körében jóval gyakoribbak a felső és alsó légúti fertőzéses megbetegedések, és a fül megbetegedései. A várandóssága során dohányzó nő, gyakran a szülést követően is dohányzik a gyermeke jelenlétében. Tanulmányok mutatnak rá, hogy a dohányzó anyák gyermekeinek körében nagyobb arányban fordulnak elő figyelemzavarra, hiperaktivitásra utaló jelek tünetek. A dohányzó anyák körében nő a magatartás zavarban szenvedő gyermekek száma.
A dohányzás- mint negatív egészség- magatartási forma- összefüggésben áll a várandós anyák egyéb életmódbeli tényezőivel, a táplálkozás mennyiségi és minőségi paramétereit, a kávéfogyasztást, valamint az alkalmi és rendszeres fizikai aktivitást is meghatározhatja, ezért hatása komplex.
Forrás: Orvosi Hetilap 2012.153. évf. 18.sz.
