Azért aggodalomra semmi ok, nem kell attól tartanunk, hogy minden inhalátorhasználat után elkábulnak az asztmabetegek, hiszen ha engedélyeznék a szer gyógyászati használatát, már 100-szor alacsonyabb dózisban is hatásos a hatóanyag, mint ami befolyással lehet a viselkedésre.
Sokan csodálkozhatnak rajta, de számos érdekes kísérletet folytatnak az LSD- és más tudatmódosító szerek gyógyászati célú használatával kapcsolatban, elsősorban az agyat érintő betegségekkel - pl. depresszió, szorongás, függőségek- kapcsolatban. Bizonyos kábítószerek növelik az agyban annak a szerotonin nevű neurotranszmitternek mennyiségét, amely a hangulat kiegyensúlyozásáért felelős és az említett rendellenességek kialakulásában is szerepet játszik.
Szerotonint azonban nem csak az agyban találni. A szervezet más részeiben található neuronokra is hat, így például a béltraktusban szabályozza az éhségérzetet és az emésztést. Az is ismeretes egy ideje, hogy a gyulladásos folyamatokban is szerepet játszik. Annak ellenére, hogy az asztma is gyulladásos megbetegedés, eddig nem volt ismeretes, hogy a szerotoninnak mi a pontos szerepe a betegség kialakulásában.
A Lousianai Állami Egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között a vérkeringésben szerepet játszó érszöveteket vizsgáltak meg annak érdekében, hogy többet tudjanak meg. Arra az eredményre jutottak, hogy az (5-HT)2A nevű szerotoninreceptor aktiválásával sikeresen csökkenteni lehet a gyulladást. Következő lépésként, rágcsálókón végzett kísérletekben azt találták, hogy ezen receptorok aktiválása kedvező hatást gyakorolt a vérerek és a bélrendszer szöveteiben jelentkező gyulladásokra is.
Mivel az (R)-DOI a (5-HT)2A receptorhoz kapcsolódva fejti ki hatását, a csapat arra volt kíváncsi, a szer nem tudná-e csökkenteni a gyulladás következményeképp kialakuló asztmás tüneteket. A kutatók egérkísérletben modellezték le az elméletüket. Az egereket túlérzékennyé tették a tojásfehérjére, így amikor az egerek ezzel a fehérjének tették ki, azok asztmaszerű tüneteket produkáltak.
A kísérletben az egerek felével (R)-DOI-t lélegeztettek be fél órával azelőtt, hogy a fehérjének kitették volna őket. A szer figyelemreméltó hatékonyságot mutatott a kontrollcsoport eredményeivel szemben. Az American Journal of Physiologiban megjelent tanulmány szerint nem csak a légúti gyulladást előzte meg, de csökkentette a légúti váladéktermelést, valamint korlátozta az asztma kialakulásában szerepet játszó immunsejtek felszaborodását is. Emellett a szükséges dózis ráadásul 50-100-szor alacsonyabb, mint a viselkedés befolyásolásához szükséges mennyiség.
“Eddig csak az agyra gyakorolt hatásukról voltak ismertek ezek a tudatmódosító szerek.” - nyilatkozta a kutatást vezető Charles Nichols. “Most sikerült első alkalommal bebizonyítani, hogy az agyon kívüli élettani betegségek kezelébésen is hatásosak, ami a tudatmódosító szereknek teljesen új és izgalmas felhasználási területe. Sikerült az asztma klinikai kísérleti kezelésére egy teljesen új gyulladásgátló mechanizmust azonosítani, amit reményeink szerint egy nap elérhető lesz inhalátor, vagy napi tabletta formájában.”
