„Miért írnak fel olyan sok antibiotikumot?”- kérdi az AFU. „Először is azért, mert túl sok cytobactériologiai vizeletvizsgálatot kérünk. Amikor a beteg hasi fájdalomra panaszkodik, egy kis lázra, fáradtságra és nem sikerül könnyen azonosítani az okát, nem ritka, hogy az orvos vizelettenyésztést kér. Számos esetben a vizsgálati eredmény pozitív,” mondja az AFU.
És túl gyakran a vényköteles antibiotikumok következő lépés. Ez egy tévedés, mert az egészségügyi szakembernek meg kell tudnia különböztetni a baktériumszaporodást a húgyúti fertőzésektől. Az előbbi egyáltalán nem betegség, és nem kell kezelni. Azonban két különleges eset van: „a terhesség és az urológiai műtét előtti álló beteg, mert nem akarjuk kockáztatni, hogy az észlelt csíra máshol is elterjedjen,” mondta az AFU. Húgyúti fertőzést azonban más tünet is kíséri, és antibiotikummal kell kezelni. Azonban úgy tűnik, hogy a gyakorlatban az ajánlásokat nem követik az orvosok.
„Ha antibiotikum-rezisztencia alakul ki, az azért is van, mert nem a megfelelő adagban, a megfelelő időintervallumra írja elő az orvos, valamint mert nem mindig a megfelelő antibiotikumot választja ki,” mondta a AFU . A lehető legrövidebb kezelést kell alkalmazni. A jelenlegi ajánlások azt mutatják, hogy akut húgyúti fertőzés esetén, a standard kezelés egy vagy három napig tart. Nem tovább. Különleges esetek kivételével. A legtöbb recept szerint sokkal hosszabb ideig kell szedni. Hasonlóképpen a visszatérő húgyúti fertőzéseknél, miért kell 10 napig kezelni, amikor 5 is elég?”- kérdi az AFU.
