A Journal of Experimental Child Psychology szaklapban megjelent tanulmány során 114 gyermeket figyeltek meg, és összefüggést fedeztek fel a verbális memória és aközött, milyen jól tudnak füllenteni. A kutatók a hat-hét éves gyerekeknek egy három kérdésből álló kvízt adtak, azzal az utasítással, hogy ne csaljanak, ne nézzék meg a lap hátulján található választ a 3. kérdésre. Az első két kérdés könnyű volt: “Milyen hangot ad ki a kutya?” és “Milyen színű a banán?”. A harmadik kérdés egy rajzfilmfigurára vonatkozott: “Mi a fiú neve a Spaceboy című rajzfilmben?”.
Egy rejtett kamera segítségével a kutatók láthatták, hogy ki lesett az utolsó kérdésnél. A kutató ezután visszament a szobába, és megkérdezték a gyerekeket, hogy csalt-e, megleste-e a választ. Ezután megkérdezték a választ az utolsó kérdésre, és ha helyesen válaszolt a gyerek, még két további kérdést tettek fel: “Ki tudod találni, milyen színnel írták a választ a harmadik kérdésre?” és “Kitalálod, milyen kép van a lap hátulján?”.
Azokat a gyerekeket, akik tudatlannak tetették magukat, vagy szándékosan rossz választ adtak, a jó hazudók közé sorolták be. Ezt követően letesztelték a gyerekek memóriáját azzal, hogy hány szót illetve hány képet tudtak megjegyezni.
A jól hazudó gyerekek több szót tudtak megjegyezni. A kutatók abban látják az összefüggést a verbális memória és az ügyes füllentés között, hogy a lódítás leplezéséhez sok információt kell számontartani.
“Bár a szülők rendszerint nem túl büszkék, ha gyermekeik hazudnak, legalább azzal vigasztalódhatnak, hogy az ügyesen füllentő gyermeküknek fejlett a gondolkodása és jó a memóriája.” - mondta Dr. Elena Hoicka, a Sheffieldi Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa.
“Azt eddig is tudtuk, hogy a felnőttek a tíz percnél hosszabb társas érintkezéseik kb. egyötöde során hazudnak, ezért érdekes tudni, hogy egyes gyerekek miért tudnak jobban hamukázni, mint mások. Ezek után azt próbáljuk meg a kutatás során feltárni, hogyan tanulnak meg a gyerekek hazudni.” - tette hozzá Hoicka.
