Az eredmények reménykeltőek, hogy a jövőben ezzel a szerrel az embernél is lehetséges lehet a hasonló okok miatt bekövetkező halláskárosodás kezelése.
A füleink nagyon érzékenyek, a hallásunkat olyan tényezők is károsíthatják, mint a zaj, sérülések és bizonyos betegségek. Az erőteljes hanghatások például a csigában található szőrsejtekhez kapcsolódó neuronokat is roncsolhatják, ez pedig halláskárosodáshoz vezethet.
A belsőfülben található csiga egy folyadékkal telt, spirális alakú üreg, amely leginkább egy csigaházhoz hasonlít - innen a neve is. A csigában található mikroszkópikus méretű szőrsejtek feladata a hanghullámok által keltett rezgéseket elektromos impulzusokká alakítani, melyeket aztán a hallóidegek közvetítenek az agyba.
Az korábban is ismeretes volt, hogy a hallóideghez vezető érzékeny idegvégződések károsodása végül zajártalom okozta halláskárosodáshoz vezethet, így ebből kiindulva próbáltak meg a Weill Cornell Orvosi Főiskola és a Gladstone Intézet munkatársai egy olyan lehetőséget találni, amivel megóvhatnák azokat a sérülésektől.
Először egy NAD+ nevű molekula használatát vetették fel, melyről ismert volt, hogy sejttenyészetben hatásosan védte meg a neuronokat. Sajnos ez a molekula instabil, és nehéz a sejtek belsejébe juttatni, ezért az állatokon történő alkalmazása is bonyolult. Ezért a kutatók inkább másik stratégiát kerestek, amivel lehetségessé válhat a csigában az NAD+ szintjének növelése, így került a képbe a nikotinamid ribozid (NR) nevű molekula.
Az NR nyomokban bizonyos élelmiszerekben is megtalálható, valamint ez a molekula az NAD elővegyülete, amelyből viszont pedig előállítható a B3 vitamin. Mindemellett az NR könnyen behatol a sejtekbe, valamint szájon át történő alkalmazás esetén gyorsan felszívódik, tehát ideális gyógyszerjelölt.
A kutatócsoport egereken alkalmazta az NR-t, mielőtt és miután hangos zajoknak tették ki őket, annak érdekében, hogy megvizsgálják, hatásos-e a molekula az idegvégződések védelmében. Az NR hatékonynak bizonyult, sikeresen megóvta az idegvégződésket, így mind rövid távon, mind hosszú távon védelmet nyújthat a halláskárosodás ellen. A szer akkor is hatásosnak bizonyult, ha azt a hanghatás előtt, vagy akár azt követően adagolták.
A további kutatások során sikerült feltérképezni, hogyan előzi meg az NR az idegkárosodást. Az NR növeli az NAD+-függő sirtuin + (SIRT3) molekula aktivitását. Ennek a molekulának elemi szerepe van a mitokondrium - amely a sejtek henger alakú energiatermelő központja - működésének fenntartásában.
Amikor a kísérlet során arra ösztönözték az egerek szervezetét, hogy magasabb mennyiségben termeljen SIRT3-at, az állatok ellenállóvá váltak a zajártalom okozta halláskárosodással szemben. Amikor azonban teljesen leállították az egerek szervezetében a SIRT3 termelésért felelős gént, az egerek védettsége a zajártalom által okozott halláskárosodással szemben megszűnt.
A kor előrehaladtával a szervezetünkben természetes úton csökken a SIRT3 szintje, és feltehetően ez is hozzájárul az időskori hallásromláshoz. Ezért a kutatók abban bizakodnak, hogy az NR célzott alkalmazásával az időskorban romló hallás, de akár egyéb időskori panaszok kezelésére is új módszereket fejleszthetnek ki.
