A szégyenérzet, a kitaszítottságtól és stigmatizációtól való félelem gyakran a tünetek és a panaszok elhallgatására ösztönzi a betegeket. Azonban a nemi betegségek többsége fertőző, ezért a partner védelme szempontjából sem elhanyagolható a megfelelő kivizsgálás, kezelés. A nemi betegségek nagyobbik része szexuális úton terjed, másik része viszont a nem megfelelő higiéniás szokások következtében alakul ki.
A bakteriális vaginózis az utóbbi csoportba tartozik, hiszen nem külső fertőzés következtében, hanem a saját hüvelyben jelenlévő anaerob baktériumok felszaporodása és a lactobacillusok számának csökkenése miatt alakul ki. A bakteriális vaginózis tehát nem tartozik a klasszikus értelemben vett nemi úton terjedő betegségek közé. A kialakulásában jelentős kockázati tényező a fokozott szexuális aktivitás, méhen belüli fogamzásgátló eszköz alkalmazása, spermicidek használata. Gyakrabban alakul ki a bakteriális vaginózis terhesség során, antibiotikum szedést követően (makrolid antibiotikumok), tablettás fogamzásgátló alkalmazásakor, tamponhasználat után vagy egyéb nemi fertőzés jelenlétében.
A bakteriális vaginózis vezető tünete a híg, szürkésfehér, igen kellemetlen halszagú váladékozás. A kellemetlen tünetek mellett nem elhanyagolhatóak a betegség szövődményei sem. Kezeletlen esetben krónikus kismedencei gyulladás, méhnyálkahártya gyulladás, vagy hüvelygyulladás alakulhat ki. Terhességben külön oda kell figyelni a megfelelő higiéniára, a kockázati tényezők elkerülésére, ugyanis a bakteriális vaginózis veszélyt jelent mind az újszülött mind az édesanya számára. Terhesség alatt fennálló bakteriális vaginózis idő előtti burokrepedéshez, koraszüléshez, méhen belüli fertőzéshez, méhnyálkahártya gyulladáshoz, valamint császármetszést követően sebfertőzéshez vezethet.
A tünetek fennállása esetén nőgyógyászati szakrendelést kell felkeresni, ugyanis a pontos diagnózist nőgyógyászati vizsgálattal és kenetkészítéssel lehet felállítani. A diagnózist a szürkésfehér színű folyás, a kenetben látható ún. „clue-sejtek” (baktériumokkal fedett sejtek), a lactobacillusok hiánya és a hüvelyváladék pH értékének 4,5 fölé emelkedése adja. A diagnózis felállításán túl, a vizsgálat célja az egyéb fertőzés kizárása, ugyanis számos nemi úton terjedő betegség hasonló tüneteket eredményezhet, valamint a bakteriális vaginózis mellett egy időben más fertőzés is jelen lehet.
A kezelés szájon át adott antibiotikumból (metronidazol vagy clindamycin) vagy hüvelykrémből áll. A védő lactobacillusok hiányában a fennmaradó kórokozók ismételten elszaporodnak, amely a tünetek kiújulásához vezet. A kezelést ezért minden esetben ki kell egészíteni a hüvely lactoflórájának helyreállításával. Erre a célra hatékony lehet a Lactobacillus acidophylus készítmények alkalmazása, vagy C-vitamin- és ezüstcitrát-tartalmú, savas pH értékű hüvelykrém. Terhesség esetén a fent említett szövődmények elkerülése végett a mielőbbi kezelés elengedhetetlen.
Jelen összefoglaló az alábbi cikkek felhasználásával íródott:
1. Bakterialis vaginózisra C-vitamint? : A C-vitamin és ezüst hatékonyságának vizsgálata a bakterialis hüvelygyulladások kezelésében.
Magyar Nőorvosok Lapja 2013. 76. évfolyam 2. szám 11-14.
Dr. Zsirai László, Dr. Vargha Péter, Dr. Tamás Gyula †
2. Szexuális úton terjedő betegségek a mindennapi orvosi gyakorlatban
Magyar Orvos 2013. XXI. évfolyam 3. szám 17-21.
Dr. Pónyai Katinka, Dr. Marschalkó Márta, Dr. Kárpáti Sarolta
Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika
