„Az eredmények alapján a mammográfia nem növeli a túlélést és nem csökkenti a műtéti kezelés arányát sem” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr. Karsten Juhl Jorgensen, a Nordic Cochrane Center kutatási igazgatóhelyettese. „Ez azt is jelenti, hogy a mammográfia felesleges kontrollhoz és kezelésekhez vezet.”
Dr. Otis Brawley szerint, aki az American Cancer Society egyik vezetője, a kutatás azt mutatja, hogy az emlődaganattal való túldiagnosztizálás valós dolog. Azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy szűrővizsgálatok életeket is mentenek.
Az orvosok a túldiagnosztizálás alatt az életet nem veszélyeztető daganatok detektálását értik. Ezek a nők feleslegesen teszik ki magukat a rettegésnek, és feleslegesen mennek át különböző kezeléseken (műtéteken, kemoterápián és sugárkezelésen). Jorgensen szerint ezek az eredmények megkérdőjelezik a mammográfia szükségét. Jelenleg az amerikai ajánlások szerint 50 év felett kétévente szükséges a vizsgálat, míg más egészségügyi társaságok évente ajánlják. Hazánkban a 45 és 65 év közötti hölgyeket kétévente hívják szűrésre.
Brawley szerint azonban a jelenlegi rendszer még mindig sok életet ment meg, és a nőknek még mindig ehhez ajánlott tartaniuk magukat, miközben az orvosok egy genetikai teszt fejlesztésén dolgoznak, mely ígéretesebb szűrővizsgálatnak ígérkezik.
„Miközben mi próbáljuk a mammográfia igazi hasznát megbecsülni, a nőknek nem szabad felhagyniuk a szűrővizsgálatokkal. Ha valakinek kezelést ajánlanak, azt fogadja el” – tette hozzá Brawley. „Ez csak annyit jelent, hogy szükséges jobb szűrővizsgálatot és jobb terápiát találnunk.”
A kutatás során, Jorgensen és munkatársai a dán daganatos betegek adatait használta fel a mammográfia hatékonyságának kiderítésére, így 1980 és 2010 között invazív emlődaganattal diagnosztizált nők egészségügyi papírjait vizsgálták újra. A kutatók összehasonlították az előrehaladott tumorok előfordulását az ötven és nyolcvannégy éves nők körében Dánia azon területein, ahol a rendszeres szűrés ajánlott volt azokkal a területekkel, ahol nem. Emellett különböző életkorokban a kis, nem előrehaladott daganatok felfedezését is összemérték.
Az eredmények szerint az emlődaganatok jelentős részét túldiagnosztizálják. Az ajánlások már jelenleg is a ritkább szűrések felé tendálnak. „Az American Cancer Society már jelenleg is ritkább szűrést ajánl, mint két évvel ezelőtt. A tanulmányunk alátámasztja ezt az elképzelést” – magyarázta Jorgensen.
Miközben ez a kutatás bebizonyítja, hogy a túldiagnosztizálás jelentős, Brawley megjegyzi, hogy számos tanulmány bebizonyította már a szűrővizsgálatok szükségét. „Valóban, ez a kutatás megemlíti a vizsgálat egy hátrányát, miszerint, ha lokalizált daganatot találnak, akkor olyan kezelést kap a beteg, amire talán nincs is szüksége. A többi kutatásból kiderül azonban, hogy emellett számos olyan nő jut a vizsgálat segítségével kezeléshez, akiknek igen is szükséges van rá, így lényegében mégis csak rengeteg életet ment meg.”
„Szerintem tíz éven belül lesz a nőkön belül egy olyan csoport, akiket genetikai vizsgálataik eredményének függvényében nem kezelünk feleslegesen, hanem kimondhatjuk majd, hogy csak ellenőrizni kell az indolens elváltozást” – magyarázta Brawley.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
