A szülésmegindítás manapság az egyik leggyakoribb egészségügyi beavatkozás a világon. A várandós amerikai nők körülbelül egynegyede esik át ezen a procedúrán évente. Rendszeres alkalmazása ellenére is egy kifejezetten költséges eljárásnak számít, és még mindig nincs meg rá a legoptimálisabb módszer, mely világszerte elfogadott volna. Ez a beavatkozás bizonyos körülmények között akár életfontosságúvá is válhat, például terhességi toxémia, diabétesz és számos édesanyát vagy kisbabát fenyegető egyéb kórállapot esetén.
A Pennsylvania Egyetem egyik kutatócsoportjának talán sikerült rátalálni egy, az eddigieknél kedvezőbb szülésmegindító módszerre. Az új módszer merőben eltér az eddigiektől: a hagyományos infúziós illetve tablettás eljárásokkal ellentétben itt egy, a hüvelybe felvezetett vékony katéteren keresztül juttatnak be egy misoprostolnak nevezett hormonkészítményt a várandós nő méhszájának közelébe, mely hormon a méhszájat tágulásra készteti.
Az ebben a témában végzett eddigi legnagyobb klinikai vizsgálat során összesen 500 terhes nőn hasonlították össze az eddig ismert és használatban lévő szülésmegindító módszereket az egyetem kutatói által kifejlesztett új metódussal. A nők egyik része misoprostol tablettát kapott, másik részük az új, katéteres módszert, a harmadik csoport ezen kettő kombinációját, a negyedik csoport pedig egy másik hormont, oxitocint kapott szintén katéteren keresztül. Az eredményeket összevetve, a misoprostolos kombinált alkalmazáson átesett nők átlagosan 4 órával vajúdtak kevesebbet a többi kismamánál.
A Pennsylvania Egyetem nőgyógyász adjunktusa és egyben a kutatás vezetője, Lisa D. Levine szerint ez a 4 órás időkülönbség az új és a régi módszerek között óriási klinikai jelentőségű. A módszer alkalmazása nemcsak a vajúdó nők számára okozna nagy megkönnyebbülést, hanem az elhúzódó vajúdással járó, édesanyákat és gyermekeiket egyaránt fenyegető egészségügyi kockázatot is jelentősen csökkentené, és nem utolsó sorban a kórházi költségek redukálása szempontjából se volna hátrányos.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
