A kutatók dr. Rachel M. Tribe vezetésével terhes egéreken modellezték a folyamatot. Mivel az egerek általában 3-5 hónapos korban szülnek, egy 8 hónapos egér felelt meg annak, ami a nők esetében a 35 éves kor, vagyis ami első gyermek vállalásához már későinek számít.
A szakemberek az egér méhnyakának és méhének izomzatát, illetve annak fiziológiai funkcióit vették górcső alá, megfigyelték, miként zajlanak az összehúzódások, hogyan reagál a méh az oxitocinra, mennyi mitokondrium érhető el, illetve mennyi progeszteron termelődik a terhesség során. Az oxitocin a méhösszehúzódásokhoz, illetve a szülés beindulásához szükséges, a mitokondrium a sejtek számára termel energiát, a progeszteron pedig többek között az embrió beágyazódását segíti.
A vizsgálatok során azt találták a szakemberek, hogy az idős egereknél az összehúzódást segítő izmok már nem működtek jól, az oxitocinra sem reagáltak megfelelően, illetve a mitokondriumok száma is alacsonyabb volt, valamint a progeszterontermelés is megváltozott. Mindebből az következik, hogy a szülés nehezebben indul be, és nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen komplikáció fog fellépni a szülés közben.
Az egéren végzett vizsgálat tehát egyértelműen kimutatta, hogy számos fiziológiai oka van a késői szüléssel járó komplikációknak, ezért a szakemberek további vizsgálatokra készülnek, hogy kiderítsék, a kórházak hogyan tudnak minderre kellőképpen felkészülni, és milyen eszközökkel tudnak a későn szülő nők segítségére lenni.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
