Minden csak fokozat kérdése
„A vizsgálati eredményeket a beteg életkorához viszonyítva értelmezzük. Az normális, ha egy gyerek nem tesz különbséget a valóság és a fantázia között, de ugyanez már problémás egy kamasznál vagy egy felnőttnél. Olyan ez, mintha ezek az emberek érzelmi síkon nem nőttek volna fel”- mondja Anelise Fredenrich. „Egy gyermek számára, egy traumatikus eseményt megélni, magas érzelmi „költség”. Lehet, hogy később elér egy bizonyos érettségi szintet, de megmarad benne a traumatizált gyermek. Ez a sötéttől vagy az elhagyástól való félelemhez vezethet és nagyon gyakori. Az a személy a félelem köré építette fel magát. Ez önmagában se nem jó, se nem rossz, hanem fokozat kérdése, hogy mennyire akadályozza meg a fejlődését?”
A vizsgálat eredményének elemzését közlik a pácienssel, majd a szülőkkel, kiskorúak esetében. „Feltételezések formájában mutatjuk be, és felkérjük a pácienst, mondja el, amit gondol. Ezek nagyon kedvelt alkalmak, a terápia erős pillanatai, amelyek gyakran nagy megkönnyebbülést okoznak a kamaszoknak és a szülőknek. Megmondani, egy kamasznak, hogy eredményei arra utalnak, hogy nem különbözteti meg a valóságot és azt ami a fejében történik, egy kattanást idézhet elő benne és a szüleiben. A szülők azt hitték, hogy a fiuk hazudik, ami nagy feszültséget kreált, de nem szándékosan tette...”
Diagnosztikai eszköz, a Rorschach-teszt tájékoztat arról is, hogy a páciens számára milyen típusú a legalkalmasabb kezelés. „A páciens személyiségétől függően, egyéni, csoportos vagy pszichomotoros terápiát javasolunk neki."
Egy vitatott teszt
1940 óta a teszt népszerűsége sokat nőtt, azonban továbbra is ellentmondásos. Sokáig tanították a genfi és a lausanne-i karokon a pszichológus hallgatóknak, Genfben a Rorschach-teszt már több éve nem része a tantervnek. Ugyanakkor továbbra is oktatják Lausanne-ban és nemzetközi szinten.
