Sohrob Saeb és csapata, az Egyesült Államokbeli University of Feinbergből 28 okostelefont használó kétheti adatait elemezték. Ugyanekkor, minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, hogy a kutatók kiértékeljék a mentális egészségüket. Ez lehetővé tette, hogy tudják ki volt depressziós az adott idő alatt.
Eredmény: a csoport fele nem mutatta a depresszió jeleit, a másik fele enyhe vagy közepesen súlyos depresszió jeleit mutatta. Azonban nem ez a legérdekesebb következtetés. A kutatóknak sikerült kapcsolatot megfigyelni a depresszió szintje és a mobiltelefonok használatának gyakorisága között. Minél többet használta a telefonját (hívás, játékok, alkalmazások) annál nagyobb volt a kockázata, hogy depressziós az illető.
Motiváció hiánya
Egy másik megfigyelés, a földrajzi helymeghatározásnak köszönhető: a tudósok képesek voltak kimutatni, hogy a depressziósok több időt töltöttek otthonukban, és nagyon keveset mozdultak ki. „Ez tükrözi a betegség egyik fő tünetét, a motiváció hiányát, hogy valódi elfoglaltságot találjanak maguknak vagy bármilyen valós társadalmi kapcsolatot létesítsenek”, mondja Sohrob Saeb. „Ha a betegek depressziósak nincs motivációjuk, hogy szórakozni menjenek és csináljanak dolgokat. És amikor a mobiljukat babrálják, az lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék sötét gondolataikat, az életük különböző nehézségeit.”
Sohrob Saeb és csapata, hamarosan megpróbálják megváltoztatni a 14 depressziós beteg mobiltelefonnal kapcsolatos szokásait, hogy kiértékeljék a hangulatra gyakorolt hatását.