A Journal of Intellectual Disabilities című szaklapban publikált kutatás bepillantást enged a southamptoni tanulási nehézségekkel élők világába, s úgy tűnik eléggé magukra vannak utalva ezek az emberek: nem csak támogatás, hanem szolidaritás és barátság céljából is külön terekben jönnek össze. Ez egyrészt egy pozitív jelenség, másrészt nem csak elszigeteltséget hozhat magával, de a szakmai segítség professzionalizmusát is nélkülözi.
„Az utóbbi öt évben ezeknek az embereknek a segítsége a közösségi gondozástól az egyéni munka irányába tolódott el, ami többnyire informális jellegű: ezek az emberek helyi szabadidőközpontokban, vendéglőkben találkoznak és segítik egymást, ami egyrészt pozitív dolog, másrészt viszont hiányzik a fókusz, a professzionális segítség” – mondja a kutatást vezető Dr. Andrew Power.
A szakember szerint nem az a cél, hogy továbbra is nagycsoportos, közösségi formákban foglalkozzanak a segítségre szorulókkal, hanem inkább az, hogy szakmai segítséget is integrálhassanak munkájukba az informális keretek között találkozó csoportok.