Dr. René Proyer, a Martin Luther Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa nagyjából 3000 emberrel végzett vizsgálatot ezzel kapcsolatban, és azt találta, hogy a játékosság ténye átfedésben van azzal az öt személyiségvonással, amelyekkel egy illető leírható, nevezetesen az extrovertáltság, a barátságosság, a lelkiismeretesség, az élményekre való nyitottság és az érzelmi stabilitás. A játékosságra való hajlam egy ezektől független személyiségvonás, amelyben megtalálható ezek mindegyikének egy-egy aspektusa, ugyanakkor egyiknek sem felel meg teljesen. A vizsgálatból emellett arra is fény derült, hogy aki magát játékosnak tartja, azt mások is annak tartják, illetve, hogy a játékosságra való hajlamot számos hétköznapi helyzetben kiválóan hasznosítani lehet.
A kutatás alapján a szakember négyféle játékos típusú embert különböztetett meg. Az elsőbe azok tartoznak, akik szívesen bolondoznak a barátaikkal, munkatársaikkal, a másodikba azok, akik az egész életüket játéknak fogják fel, a harmadikba azok, akik főleg a gondolatokkal és ötletekkel játszanak szívesen, a negyedikbe pedig azok, akiket a különös, szokatlan dolgok ragadnak meg, és a mindennapi apró dolgok megfigyelése szórakoztat.
Dr. Proyer hozzátette, hogy a játékosságot mindenképpen pozitív dologként kell számon tartani, pedig sokan tévesen a megbízhatatlanságot vagy a komolytalanságot társítják hozzá. Ez azonban igazságtalan dolog, hiszen a játékosságra hajlamos felnőttek valójában számos téren jobban teljesítenek, sőt ez a hajlamuk a párválasztásukban és a párkapcsolataikban is fontos szerepet tölt be.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
