A zene könnyeket fakaszthat, sport közben csúcsteljesítményre sarkallhat, megnyugtathat, boldoggá tehet vagy félelmet kelthet. Egy biztos, senkit nem hagy hidegen.
Ennél is nagyobb hatást gyakorol ránk a zene, ha hangszeren tanulunk játszani.
Egyik hatás a technika, a pontosság elsajátítása, amely elengedhetetlen, ha jól szeretnénk zenélni. Ám ez a zenélésnek csak az egyik oldala. Talán fontosabb a zene érzelmi oldala, ez az, amelytől összetéveszthetetlenné válik egy zenész. Csak az lehet mesteri zenész, aki a tökéletes játéktechnikát és mély érzelmeket visz játékába, hiszen a zene elsősorban az érzelmek nyelve. Semmilyen más módon nem lehet az érzelmeket annyira tiszta módon kifejezni, mint például a hegedű megszólaltatásával, vagy az elektromos gitár torzított hangjaival.
Zene füleimnek
A zenélés mellékhatása, hogy segíti a gondolkodásunkat. Nincs más olyan agytorna, ahol egyidejűleg annyire összetett feladatot kellene ellátni az emberi agynak és testnek, mint például zongorázás közben. Emellett a zenélés pozitív hatást gyakorolhat társas kapcsolatainkra és viselkedésünkre is, gondoljunk csak bele, egy nagyzenekari szimfónia előadásához hány ember tökéletes együttműködésére van szükség. Adja magát az ötlet, hogy ha a zenének ennyi áldásos hatása van, miért is ne hasznosítsuk orvosi területen is - és pontosan ez történik az utóbbi években.
A zenei tehetségre az evolúció ad magyarázatot
A zene megérint bennünket és érzelmeket vált ki, bár kétségtelenül ezek nem mindig pozitív érzelmek, gyakran negatív befolyással is lehet ránk. Reinhard Kopiez, zenepszichológus, a hannoveri Zeneművészeti Főiskola professzora évekig kutatta a zene által kiváltott “libabőr-hatást”. A hatást azzal magyarázza, hogy a korai emberiség a hallását egy fajta riasztóként használta, amely kellemetlen vagy veszélyes helyzetekre figyelmeztette.
“Bizonyos hangminták megbízhatóan kiváltják a fenyegetettség érzetét, erre különösen a mély frekvenciák alkalkmasak, melyek hasonlítanak a föld robajlására és rengésére, amikor például nagy testű állatok közelítenek. Dezorientálttá válhatunk ezek hatására, mert a nagyon mély frekvenciákat tartalmazó hangok forrását sokkal nehezebben állapítjuk meg.”