Pszichológia

Vészhelyzetben (terrortámadás, természeti katasztrófa, tűzvész) mindig megvan a tömeghisztéria kialakulásának a rizikója, ami szörnyű, tömeges halálhoz vezethet. De mi okozhat tömegpánikot és hol kezdődik ennek a veszélye? Kutatók a Max Planck Institute for Human Development, Disney Research Zurich, ETH Zurich és a Rutgers University-ről körbejárták a kérdéskört egy virtuális környezetben. Az eredményeket a Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban közölték.

Előfordul, hogy életünk egy-egy nehezebb szakaszában melankolikus zenét hallgatunk, hogy jobban érezzük magunkat. A brit University of Durham és a finn Jyväskylä-i Egyetem munkatársai szerint alapvetően három tényező van, ami befolyásolja azt, hogy milyen érzelmi hatással van ránk az ilyesfajta muzsika.

A Montreal Egyetem munkatársa, Linda Pagani professzor vizsgálatai során arra jutott, hogy azok a kisgyerekek, akik túl sok időt töltenek a televízió előtt, 13 éves korukra nagyobb eséllyel fognak elszigetelődni, illetve erőszakos, antiszociális viselkedést mutatni társaikkal szemben.

A Michigani Állami Egyetem legfrissebb kutatása szerint nem csak a kitartó gyakorlás, hanem az intelligencia is jelentős szerepet játszik a sakkozási készség kialakulásában.

Sandra Aamodt, a Yale neurológusa egy ideje rájött arra, hogy a tinédzserkora óta élete részét jelentő jojódiétáiról elsősorban nem a teste tehet, hanem inkább az elméje. A szakember szerint a megoldás a fittség, és az, hogy az ételeket nem démonizáljuk, hanem mértékkel élvezzük.