A Current Diabetes Reports című szakfolyóiratban nemrég közzétett kutatáshoz a szakértők olyan korábbi kutatásokat tekintettek át, amelyek a diabétesz és a halláskárosodás összefüggését vizsgálták. A New York-i State University of New York Downstate Medical Center kutatócsoportja szerint azonban további kutatásokra lesz szükség a kapcsolat megerősítéséhez.
„Sok kutatás, de nem mindegyik mutatott ki összefüggést a diabétesz és a halláskárosodás között emberi alanyokban” – nyilatkozta Elizabeth Helzner kutató az egyetem sajtótájékoztatóján. „Nehéz ezeket a kutatásokat közvetlenül összevetni, mivel a halláskárosodás definíciója nem konzisztens, és egyéb tényezők is hiányoznak.”
Helzner azt is hozzátette, hogy a diabétesz és a hallásvesztés összefüggése erősebbnek bizonyult azokban a kutatásokban, amelyekbe fiatalabb résztvevőket vontak be. Lehetséges, hogy idősebb betegek esetében a hallásromlás egyéb, az öregedéssel összefüggő okai elkendőzik a diabétesz szerepét. Ez a tényező önmagában is alátámasztja azt az elképzelést, hogy a 2-es típusú diabétesz károsíthatja a hallást.
A hivatalos adatok szerint az amerikai felnőttek mintegy 16 százalékát érinti halláskárosodás, és a 75 éven felüliek közel fele tapasztal nehézségeket a hallással. A halláskárosodást pedig társadalmi elszigeteltséggel, depresszióval, mentális hanyatlással, demenciával, valamint az esések, a kórházi kezelések és a halálozás megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozzák a kutatások.
