Allergénjelölés a csomagolt és előre nem csomagolt élelmiszerek esetében
Az ételallergiában vagy -intoleranciában szenvedőknek szigorúan kerülniük kell azokat az élelmiszereket, amelyekre érzékenyek, hiszen általában már egészen kis mennyiségben is kiválthatják a rettegett allergiás reakciót.

A csomagoláson található jelölések és a csomagolatlan élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatás segítik az ételallergiásokat a bevásárlásaik során. Kevésbé egyértelmű a helyzet olyankor, amikor a gyártó önkéntesen figyelmeztet az élelmiszerben esetleg nyomokban előforduló allergénekre. Ez ugyan bebiztosítja a gyártókat, azonban esetenként szükségtelenül korlátozza az allergiások választási lehetőségeit.


Információk a csomagoláson


A bevásárlás során az allergiások a csomagoláson található, az élelmiszerek összetételére vonatkozó, megbízható információkra vannak utalva. Csomagolt élelmiszerek esetében alapvetően kétféle információforrás áll az allergiások rendelkezésére, amelyeket nem szabad összekeverni:

- Allergénjelölés: megnevezi azokat az összetevőket, amelyek a leggyakoribb allergének közé tartoznak. Ez a jelölés kötelező valamennyi előrecsomagolt élelmiszeren.

- Figyelmeztetés allergiások számára, hogy nem zárható ki, hogy az adott élelmiszer bizonyos allergénekkel szennyezett. Ez az élelmiszer gyártójának önkéntes jelölése. 


Allergénjelölés: az összetevők listájában keresse az információt


Ezek az összetevők tehetők felelőssé az élelmiszerallergiák 90%-áért, és ezért kötelező feltüntetésük:

  • gluténtartalmú gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut vagy ezek hibridi fajtái)
  • rákfélék
  • tojás
  • hal
  • földimogyoró
  • szója
  • tej és tejtermékek (beleértve a laktózt is)
  • diófélék (mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, paradió, pisztácia, makadámia (vagy queenslandi) dió)
  • zeller
  • mustár
  • szezámmag
  • kéndioxid és szulfitok, 10 mg/kg vagy 10mg/l feletti koncentráció esetén
  • csillagfürt
  • puhatestűek


Név szerint fel kell tüntetni ezeket az összetevőket és az azokból készült termékeket, azaz a helyes jelölés a “búza” vagy a “mogyoró”, és helytelen a “gluténtartalmú gabona” vagy a “dióféle”. Aki nem fogyaszthat glutént, annak ezért ismernie kell valamennyi gluténtartalmú gabonafélét.

Akkor is fel kell tüntetni az allergéneket, ha azokat valamilyen adalékanyagként, pl. vivőanyagként vagy aromaként hasznosítják.

Annak érdekében, hogy az érintettek egyszerűen felismerhessék az allergén összetevőket, azokat ki is kell emelni az összetevők listájában, például félkövér, dőlt vagy eltérő színű betűkkel.


Ha egy élelmiszer esetében nincs előírva az összetevők listájának feltüntetése, egy figyelmeztetést helyeznek el a csomagoláson, milyen allergént tartalmaz. Borok esetében pl. a boroscímkén szerepel a “kén-dioxidot tartalmaz” figyelmeztetés.

Ha az élelmiszer nevéből egyértelműen kiderül, milyen allergén összetevőt tartalmaz, nem szükséges további figyelmeztetés vagy jelölés elhelyezése a csomagoláson. Így például egy mogyorólikőr esetében nem szükséges a “mogyorót tartalmaz” jelölés.


Tájékozódás előre nem csomagolt élelmiszerek esetén


2014. december 13. óta az érintettek már az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében - pl. a pékáru- és húspultnál, az étteremben vagy a menzán - is kaphatnak az allergénekről tájékoztatást.

A tájékoztatás írásban vagy szóban is megtörténhet. Írásban általában az ételhez kihelyezett táblácskán, az étel- és itallapon vagy az árlistán történhet meg a tájékoztatás. 

Szóbeli tájékoztatás esetén is írásban - pl. táblán - fel kell hívni az érintettek figyelmét arra, hogy lehetőségük van az ételekben található allergénekről információt kérni. Emellett rendelkezésre kell állnia egy írásos dokumentációnak, amelyet kérésre a fogyasztó megtekinthet.

Fontos, hogy az allergénjelölés alapvetően csak azokra az összetevőkre vonatkozik, amelyeket szándékosan alkalmaztak az élelmiszer gyártása során. A nem szándékos szennyeződéseket azaz nem tartalmazza.


Figyelmeztetés allergiások számára: “A termék nyomokban tartalmazhat:”


A kötelező allergénjelöléssel szemben az önkéntes figyelmeztetés csak olyan anyagokra vonatkozik, amelyek nem részei a receptúrának, hanem akaratlanul, szennyeződésként kerülhettek az élelmiszerbe. 

Ha például egy édességgyárban dióféléket is használnak, fennáll annak a lehetősége, hogy ugyan parányi mennyiségben, de olyan élelmiszerbe is belekerül, amelyek receptúrája egyébként nem tartalmaz diót, mint például a tejcsokoládé esetében. Erre figyelmeztet a gyártó, amikor a csomagoláson jelzi: “Nyomokban dióféléket is tartalmazhat.” Ezzel védi magát a gyártó a lehetséges jogi következményektől.

Mivel ezek a jelölések önkéntesek, a hasonló, de ilyen módon nem jelölt termékek is szennyeződhettek ugyanazzal az allergénnel. A fordított eset is előfordulhat, amikor egy gyártó a biztonság érdekében a lehetséges allergén-szennyeződések hosszú listáját feltünteti, holott azokat az élelmiszer nem is feltétlenül tartalmazza.


Forrás: www.lebensmittelklarheit.de - fotó: infobeteg.hu