Abban már van némi eredmény, hogy azonosítsák az asztma kialakulásáért felelős tényezőket, illetve azon tényezőket melyek megóvhatnak az asztma kialakulásától.
Az asztma kialakulásában az egyik legfontosabb tényező az atópia.
Az atópia örökölt hajlam az allergiára, például ha a családjában a szülei vagy a nagyszülei allergiában szenvednek, akkor nagy valószínűséggel az allergiára való hajlamot Ön is örökölhette. Ez azt jelenti, hogy az Ön esélyei nagyobbak egy átlagos emberénél az asztma kialakulására.
A kutatók azt is kezdik látni, hogy a koragyermekkorban bizonyos irritáló anyagokkal való gyakori találkozás szintén asztma kialakulásához vezethet. Ha az Ön szülei nagyszülei között voltak vagy vannak asztmások vagy allergiások, esetleg az édesanyja bizonyos irritáló anyagokkal (például cigarettafüsttel) gyakran került kapcsolatba, amikor terhes volt Önnel, akkor az Ön esetében nagyobb a valószínűsége az asztma kialakulásának.
A fiatal gyermekkorban a beltérben előforduló allergénekkel való gyakori találkozás is fontos szerepet játszhat az asztma kialakulásában. Sok helyen ez a poratkáknak tulajdonítható. Vannak további beltéri allergének is, melyek asztma kialakulásához vezethetnek: ilyenek például a macskaszőr, a csótányok ürüléke, vagy a penész.
A munkahelyeken bizonyos irritáló kémiai anyagokkal való fokozott és állandó találkozás szintén növelheti az esélyét, az úgynevezett foglalkozási asztma kialakulásának.
A mai modern korunk életmódbeli és munkával kapcsolatos változásai szintén megnövelték találkozásainkat az allergénekkel és az irritáló anyagokkal. Például több időt töltünk bent a négy fal között, mint azt korábban tettük, és szellőztetni is kevesebbet szellőztetünk, hogy energiát takarítsunk meg. Ezek miatt az allergének és irritáló anyagok nagyobb és állandósult koncentrációban maradnak a beltér levegőjében.
A kutatók összefüggést tártak fel az asztma és a túlsúlyosság között. Egyes kutatók azt gondolják, hogy a túlsúlyosság növeli az asztma kialakulásának esélyét, míg más kutatók szerint az asztmával élő betegek kevésbé élnek aktív életet, és ennek következménye az elhízás. Ezt az összefüggést a kutatók jelenleg is vizsgálják.
Tény az is, hogy orvoskutatók olyan tényezőket is beazonosítottak, amelyek abban segíthetnek, hogy ne alakuljon ki asztma. A kutatók úgy találták, hogy azoknál a gyermekeknél, akik életük első két évében bizonyos fertőzéseknek illetve környezeti tényezőknek voltak kitéve, kisebb az esélye az asztma kialakulásának. Erre jó példa az, hogy azoknál a gyermekeknél, akik falun nőttek fel – és emiatt háziállatokkal és baromfikkal kerültek kapcsolatba – kisebb az esélye az asztma kialakulásának. Ugyanez igaz azokra a gyermekekre, akiknek kettő vagy kettőnél több testvérük van és 1 éves koruk előtt már bölcsődébe jártak.
Ez a felfedezés vezetett ahhoz az elmélethez, miszerint a „nyugati életmód” a higiénia középpontba helyezésével azt eredményezi, hogy a megváltozott életkörülményeink miatt csökkentek a koragyermekkori fertőzések. Sok gyermek ma már nem tapasztalja meg ugyanazokat a környezeti hatásokat, és nem találkozik azokkal a vírusokkal, melyekkel néhány éve még találkozott. Ez hatással van immunrendszerük fejlődésére a koragyermekkorban, és növeli az esélyét az atópia és az asztma kialakulásának, és ez különösen igaz azokra, akiknek közeli családtagjai is hasonló adottságokkal rendelkeznek.
Ezt az elméletet „higiénia hipotézis”-nek nevezik. Ez segíthet megmagyarázni, hogy az utóbbi években miért növekszik az asztmások száma.
A tájékoztató a National Heart, Lung and Blood Institute (Nemzeti Kardiológiai, Pulmonológiai és Hematológiai Kutatóintézet – USA) kiadványának fordítása alapján készült.
